1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
390. országos ülés
l.»<) 390-dik CfjRS. i. December. nehogy a’ másik fél károsíttasson kívánná a’ §-us végét meghagyatni, hogy akkoron vagy a’ haszon arát, vagy pedig a' tóke kamatját tartozzon vissza fizetni. Az Elölülő: A’ Trentséhi kívánságot szükségtelennek tartja, mert a’ Bírói zálognak-eddigi feltételei ezentúl is fenhagyatnak, mellyekből a’ Trentséni kívánat önként következik — egyéberánt, nehogy nem akarva is a’ zálog kérdésébe belé ereszkedjenek, óhajtaná továbbá is a’ végét kihagyatni. Vass Vármegye 2-ik Követe: Noha czéleránytalanüak tartaná maga részéről is, hogy három esztendő múlva bár mikor visszaváltani lehessen, és inkább óhajtaná az indítványt Tolnaként megfordítani, hogy t. i. 1. három esztendeig bálimkor lehessen kiváltani, ezen idő eltelte után azonban a’ Bírói zálog 32 esztendőre terjedne, és tsak azoknak lefolyta után lenne kiválthatandó, minthogy azonban ezen kívánságát el nem érhetné, noha a’kiszabott három esztendei határ idő tsekély légyen is, de még is hogy valami határ légyen minthogy az az aviticitás kérdésével Semmi ütközésbe nintsen, a’ szérkeztetést meghagyatni kívánta. — Sopron Vármegye 2-ik Követe: Ha a’ szerkeztetés kihagyatna, az által tsak adózók szénvednének, mert még a’ nemesi birtok tsak előbb talál vevőt, (leváljon ki fogja pénzét az úrbéri telkekre szánni; hol anrtvi sok terheket is kelletik viselni. ’S noha a’ három esztendei határidő is káros és kevés, mindazonáltal még is czélerányosabb a’ semminél, ’s az általvevó mégis legalább három esztendeig használhatja, részéről a' szerkeztetés megtartására szavaz, mert az Elölülő javallata ártalmasabb volna áz adósnak; ártalmasabb a’ hitelezőnek, de ártalmasabb a’ nemzeti gazdaságnak is. — Az Elölülő. Felszállója váljon a’ többiek, kik ekkoráig nem szállottak a’ §-us végének kihagyásában megegyeznek e’V Pest Vármegye i-só Követe: Sopronyi Követnek feleletül azt válaszolja, hogy é’ helyen tsak egyedül a nemesi, nem pedig a’ városi és úrbéri birtokról volna szó, ugyan azért mi a’ nemesi birtokot illeti, maga is czéleránvosabbnak látná, hogy a'Tolnai nyilatkozás szerint megfordítatnék a’ javallat, és az mondatnék, hogy a’ Bírói zálog egy esztendő alatt kiváltható, azután pedig 16 esztendeig maradjon az általvevőnél szerzedősi zálogképen. Nógrád Vármegye 1-ső Követe: A’ három esztendei határ idő említésének kihagyásában megegyez: egyéberánt Sopronnak szinte azt kívánja váloszolni hogy ezen §-us nem a' városi és űr béri $ de tsak a’ nemesi birtokról rendeltetiki Csanád Vármegye 1-ső Követe: Utasítása a' hitelezőt biztosítaná, s é' végből ne hogy mindég bizonytalanságban legyen, Tolna és Vass példájára megegyezne, hogy a’ Bírói zálog tsak egy esztendő alatt legyen kiváltható, azontúl pedig legyen legyen az álíalvevének öröké; Békés Vármegye Követe: (Szombathelyi) 3Ieggyözettetik, hogy tsak úgy kellene ezen §-ust szerkezteim, mint Tolna és Vass Követek mondották, azonban ha az Elölülő javallata szerint a’ §-us vége kihagyatnék, az vélekedése szerint a’ hitelezőnek kárával járna, mert az árverés béhozatván, ha a’vevőnek mindég bizonytalanságban kelletik lenni, és a’ pénzét a’ földbe nem fordíthatja, igen keveset fognak ígérni a’ birtokért, és ezen rendelés mellet részéről inkább voksolna a' mostani szakaszra, hogy tudni illik a’ hitelező betsárou vegye által a' biríoko
