1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
390. országos ülés
egyéberáut ezen Törvény czélja nem fsak az vala, hogy a’ hitelező pénzéhez juthasson, hanem az is, hogy Magyarországban hitel alapítasson, és más Országokból pénz szereztessen, már pedig lehet e feltenni hogy valaki pénzét kockáztassa ? és noha a’ kerületi szerkeztetés mellett is fonákul áll a’ dolog, hogy t. i. azon fundus, melly árverés utján eladatott, három esztendő rnUlva vissza váltható, minthogy a’ Szállónak gondolatja szerint az általadott fundus a'pénz helyett szolgál—részéről azt kívánná, hogy a' Bírói zálog három esztendő alatt legyen kiváltható, azon túl pedig váljon törvényes záloggá — mi az óhajtott czélt a hitelt legjobban eszközlendené. — Tolna A ármegye 2-ik Követe: Az Elölülő javallatában nem egyez meg, és azt mondja, hogy midőn a’ városi és jobbágyi birtokról jó Törvényeket alkotnak, a’ nemesi birtok értékeknek szükségképen kell tsökkenni — mert a’ városi és jobbágyi birtoka biztositatik a’ hitelező, és azért azokra fognak is adni pénzt, — a’ nemesi birtokban pedig nem lévén semmi biztosítása a’ hitelezőnek, senki sem fog reá adni pénzt, ’s igy ezen rendelés által a’ nemes embernek nem lesz módja magának hitelt szerezni. — Vélekedése szerint kevesebbet nem tehet a’ Törvénvhozás, mintha a nemesi birtokot alkalmatossá teszi a hitel megszerzésére, ’s nehogy e’ részben Tolna valamit látszasson elmulatni, részéről azt kívánja, hogy három esztendő alatt legyen a' Bírói zálog kiváltható, azontúl pedig 32 esztendőre terjedjen, mit: Bars Vármegye 2-ik és “• , i Temes Vármegye 1-só Követei is pártoltak. Azonban a’ többség által az Elölülőnek ezen szakaszra tett észrevétele elfogadtatván, a felolvasott l()-ik §-nak tsak ezen szavai „Az illy árverés utján szereztetett nemesi ingatlan vagyon, a legtöbbet Ígérőnél Bírói zálogképen marad“ hagyattak meg. — Olvastatott folytatólag a’ Törvény Czikkely 11-ik §-usa. Buda városa 2-ik Követe: Elősméri a’ szálló Követ a Törvény javallatnak jótékonyságát, elesméri annál is inkább, mivel a’ hitelt, mellynek híjával a Haza van, eszközölni akarja. De valamint egy részről a’ hitelt előmozdítani a Törvényhozó hatalom törekedik, úgy más részről annak gátlását e’ Törvény javallat magában, hordozza. Mert ha az Oppositio az eddig divatozó mód szerint tovább is fentmarad, úgy a’ hitelező pénz helyett új oppositionalis port indítani késztettetvén a’ megítélt pénz helyett több esztendőkig költséges port folytatni kénteleu. Hogy a’ Törvénynek jótékonysága a hazafiakra áradjon, és a' hitel a’ Magyar Hazában gyökeret verjen, szükség, hogy az Oppositio egyedül 's kirekesztöleg a’ nemesi ingatlan birtokra szórhasson. Nógrád Vármegye 1-ső Követe: Az Oppositio fenhagyását Küldői ugyan nem ellenzik, azt azonban tsak két esetre kívánnák szorítani, az első, hogy ha a személyben hiba történik nehogy a’ nem idézett vagy perbe sem fogott elmarasztaltathasson , megengedik az Oppositiót, úgy hasonlóul a’ második eset volna, ha a Bíróság ellen nyomos kifogás tétetne a’ fundamentalis perbe — ezen] két eseten kívül pedig az Oppositiót nem kívánnák meghagyatni: A’ kerületi szerkeztetés azonban meghagyatváit Olvsatatott a’ 12-ik §-us, mellyre: 390-tltk i LilÁS. 1. December. 151 a 38 * •ir-f’ ; I
