1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
390. országos ülés
3{)ü. (JLlv»S'. 1» December. 145 a’ per folyamot,a alatt, igazságosnak tartja, hogy az árverési határ ids eevre határoztassék el, többiben a pretiosákra nézve az Elölülőt pártolia — S> • •• , GÖdmiÍál,altlTsegyt ''SÓ’ KÖV<!te: A* hül •* »*»•»« birtoknak árverés nt,an leendő altaladasarul szó vagyon, ott a' három holnapi idő hallasztást ke vésnek tartja, s részé,ol semmi btao.yo, határ időt nem kívánna határoz tatni , többnyire a dragosagokra nézve az Elölülővel tart — oz~ Az Elölülő: úgy látja hogy a’ többség a' kerületi szerkeztetést kivárna megbagyatni, a pretiosakra nézve azonban a* Trencséni előadást n • nem lehet, mert találtatnak \ ármegyék, mellyeknek fö városában sokdrá Ságokat se megbecsülni se eladni nem lehetne, és azért azt hinné lioPv'az " kát csak a3 fő városokba lehetne árverés alá bocsátani, ___ ° Posony Vármegye 1-so Követe: Ha a' preliosákoak már hé kelletik menni, ngy vetekedik, hogy azoknak árverése az Ország legközelebbi íö v' rosába történjen, mert külömben valaki Becsbe kívánhatná eladatásokat' V visszaélések is történhetnének — egyéberánt itt látná helvét a’ So ron^ Követ indítványának, t. i. ha nagyobb birtokokat kellene exequálni ott résztT két is lehessen árverés alá bocsátani — mert noha hasonló értelem az úr bér’ telkekről a3 9-ik §-ba kimondatik is, — ez azonban csak az úrbéri telkekről szóllván, a3 nemesi birtokra! itt lehetne említést tenni. __ ° Mind ezen felhozattak mellett azonban az 5-ik §-us a’ többséé- áll 1 meghagyatott. — S Olvastatott ezután a’ Törvény Czikkely 6-ik §-usa, melly valamint A’ Törvény Czikkely 7-ik §-sa minden szóváltás nélkül me.,hagyattak. — ö A’ felolvasott 8-ik §-ra. Lőcse városa Követe: A’ Szólló az 1792-iki: 12-ik Törvény Czik kelyben foglalt rendelet megváltoztatásának semmi okát nem látja, ’s azért a’ kerületi szerkeztetésben, mivel az a’ polgári javak birtokosinak ártalmas volna meg nem nyughatik. A' jelen Törvény által a’ hítel lábra állítása czéloztatik, már pedig ezen czélzás sokkal inkább eléretik a3 városokban most is divatban lévő, és egy esztendei szünetet engedő szokás által, mint a3 nemesi javakrul tett rendelkezés által, azért a’ Szólló a3 §-ust az 1807-iki* országosan kiküldött országos Választmány munkálatja szerint, következőkép kívánja szerkezteim: — „In fundis civilibus reális execulio peragenda, triumphansque in actuale fundi aut ejusdem partis, ad vires praetensionis suae exscindendae possessorium, et usus fructus perceptionem inducendus est, jure nihilominus fundos executione affectos, intra annum et diem reluendi, succumbenti ex articulo 17-mo: 17g2. competente, post evolutionem hujus termini ejusmodi fundi licitatione mediante vendi, triumpbansque parato excontentari debet.“ Eperjes városa 2-dik Követe: A’ kerületi szerkeztetést pártolja óhajtván hogy a’ pénzbeli intézetek az országban felállítva lennének, mellyek a* végrehajtásnak ezen módját könnyebbé tennék, külömben az uzsoráskodástul tartani méltán lehet, — a’ képes végrehajtás a’ Törvény szellemének ellenére csak visszaélésképen miután az 1792-iki: 17-ik Törvény Czikkely alkottatott volna, csúszott bé, ezen visszaélést az említett törvénnyel együtt eltörölni kell, ha a’ nemzeti hitelt felemelni kívánjuk, mert a’ városi javakat ingóknak Jcgt/zri- Könyv. XIII. Darab. 37
