1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
389. országos ülés
389. UL UM. 30. A or ember. 123 Iiekes vái «legyenek 2-dik Követe: ezen örökösödésben ügyben az egyezkedést kívánja ugyan előmozdítani, — de igazságtalan eszközökhöz nyúlni nem akár, s így pártolja a Zalai Követ előadását, mert ezen törvénynek kit űzött czelja az, hogy a törvény és örökös örökösödésébe rövid úton bejuthasson __ ha azonban a jószág bírói zár alá vétetik, ezen czél el nem érettetnék, mivel tapasztalásból! tudjuk, hogy sokan találkoznak, kik az illy sequestri curátorságot örömest feltálalják és ezen ürügy alatt az osztály végrehajtását akadályoztatják, __annál fogva a’ „zár“ szót tilalom kifejezéssel felcseréltetni kívánja. — Tolna Vármegyének 1 -so Követe: miután itt arról van szó hogy a’ jószág, — ha kétséges a’ juss, kit illessen igazságosnak tartja, — hogy az sem egyiknek, sem másiknak át ne adassék, — hanem zár alatt administráltassék,___ ’s így a' kerületi szerkeztetéshez járul. -— Estergom Vármegyének 2-dik Követe: a’ bírói zárra nézve Tolna Vármegyének Követével egyetért, — egyébiránt meg nem elégedve a’ szerkeztetés elrendelésével, bővebben előadta: hogy a’ logical öszveí'üggésre fig<ve!mezve, a’ jelen törvény javallat szakaszait az eddigi változtatásokkal hogyan vélné helyessebben elrendeltethetöknek. — Nyitra Vármegyének í-ső Követe: Zala Vármegye Követével egy értelmííleg, ismérvén a’ zárnak ártalmas követkézeseit, a’ kérdéses esetben a’ me0, kívánt biztosítást tilalom által is eléggé eszközőkethelönek tartja. — Az Elölülő azt nyilványitá: hogy az itt fel tett esetben maga sem látja a’ törvényes zárt okv eteden szükségesnek, azonban a’ Zalai Követ előadásából nem tudhatni határozottan, hogy mi történjék azon jószággal, miután ki kell mondani, hogy itt a’ nyilvános örökösödésnek helye nincsen. — Erre Zala Vármegyének első Követe: fennebhi előadását példával világosit»,—* miszerint t. i. azon esetben, ha nyilvános örökösödés kérelletik, — legelső az? hogy a’ Vármegyei Küldöttség kimenjen, és megvisgálja: van e’ ezen kérésnek helye vagy sem? azon esetre, ha de qualitate juris vágj" oily collateralis örökösüdésröli kérdés fordtíl elő, melly négy vagy öt grádusra is visszamegy, az fogja mondani, hogy itt nem lévén nyilvános az örökösödés, nem procedálhat. és a’ dolgot a’ törvényes útra igazitandja, — és ekkor a’ jószág annak kezében marad, kinek kezében maradott volna, hanem kérettetett v olna a’ nyilvános örökösödés. Végre ismételte azon kívánságát a’Szólió, hogy a’ felek bátorságára a' bírói zár helyébe, az eladás, és involutio eltiltása tétessék, szerkeztelésbe — noha ettől is kész elállani, ’s meg eggyezik abban is, hogvT kihagvattatván a’ szerkeztetésből a’ zár iránti emlékezet, az tsak tisztán tartassék meg. Ezen előadásban Az Elölülő megnyugodván; Trencsén Vármegyének 1-ső Követe megjegyzé, hogy arra nézve, mit a’ Zalai Követ előterjesztett curialis decisio is van, melly szerint a Kir. Euri» mindenkor ítélt, 's mellyet mind ide alkalmazhatót ezen §-ba bététettni heh esnek gondolná. — A’ KK. és I\R. ekkor felkiáltással a’ Zalai előterjesztéshez járulván az Ítélő Mester az az eránti szerkeztetést fel is olv asta olly formán, hogy a’ 7-ik §-ban ezen szavak: ,,az illető Tói vénjhatóság által zár ala vétessenek“ kihagvattván, tránna tétetett, mint következő — 8-ik §-us ímez: „Azon végrendelések, mellj ekhen a rendelkezőnek szabad intézkedése alá nem eshető javak is foglaltatnak, annak, hogy az ősi javak törvényesen felosztassanak, és az ostály a nyilvános örökösödés Jegyző-Könyv. XIII• Darab. 32 \
