1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
389. országos ülés
12G 3Sí). ÜLÉS 30. Nnc. utján eszközöltethessék ellent nem állhatnak.“ Olvastatott azután a‘ Törvény Czikkely S-ik szakasza! melly 9-re változván, egyébiránt meghagyatott. A’ 9-dik és 10-dik szakaszra nézve — Esztergom Vármegye Követének felycbb előadott észrevételei, 's javallatához képest az a’ változás lön, hogy a’ 10-ik szakasz a’ 9-ik helyett megmaradván, — A’ í)-ik pedig az 1-ső §-us végének ide alkalmaztatásával következendőképen módosítva: ,,a' Kikiildöttség Ítéletében meg nem nyugvó félnek szabadságában fog állani követelését a1 Törvény rendes utján birtokon kívül keresni, és ezen esetben a’ Kikiildöttség végzése figyelemben ’s a’ t.“ 1 l-ik §-us tétetett. Ekkor Zala Vármegyének első Követe: azon megjegyzést tévé, hogy Sáros Várinegye Követének az idegenek iránti iditvánnyát — ha elfogadtatott, ide kellenek iktatni. — Sáros Vármegyének első Követe: fennebbi inditvánnyát ismételvén, az az iránti javallatja! felolvasta. Az Eloliilő azt véli, hogy ezen indítvány szerint minden contractualis állapot is ezen politicus utón itélletnék el — a’mi igen messzire vág, és hogy efféle birtokosok illy rövid úton birtokjaikból kizárattassanak, igazságtalannak tartja. Zala Vármegyének első Követe: a’ Trentsén Vármegyei vélekedéshez képest az indítványt így kívánná kifejeztetni: „ezen rövid út iránti egész rendelkezés kiterjesztetik azon esetekre is, midőn valaki az első szakaszban kijelelt nyilvános örökösödés szerint őtet illető javaknak átvételében, bár melly idegen által gátoltatik.“ Szepes Vármegye 2-ik Követe: Zala Vármegye Követe által javaltott hozzátételt vág}' azért einem fogadhatja, hogy e’ jelen Törvény Czikkely egyedül a' vérek között nyilvános örökösödés esetébe végrehajtandó osztályról szóllván, egy idegen birtokos iránt, ki birtokának czimét e’ politicai utón nyilványositani nem is Ö p köteleztetik, olly messze terjedő rendeletet magában nem is foglalhatja, és mínekutánna azon javakban, mellyeknek birtokában a’meghalálozott atyafi nintsen, plana örökösödés nem is lehet, ezen hozzátételt, melly tsak a' birtokot bizonytalanná, és ezen egész Czikkelyt elfogadhatatlanná tenné kihagyatni kívánja. Posony Vármegyének 1-ső Követe, a’ Zalai szerkeztetéshez, mellyben egyébiránt megnyugszik, hozzá tétetni kívánja ezen szavakat „absque titulo possessorii.“ Trentsén Vármegyének első Követe: azt véli, hogy a1 kérdésben lévő esetben ezen altsque titulo possessorii szavaknál fogva nyilvános örökösödés mar nem lehet ott, a hol árenda, vagy más contractus forog fen — 's így azon hozzá adást fölöslegesnek tartja. Tolna Vármegyének 1-ső Követe azt tartja, hogy a' Zalai szerkeztetés így általjánossan a' Posonyi hozzá tétel nélkül, meg nem maradhat, 's így hozzá tétettni kívánja, — hogy tsak olly esetben légyen az idegen ellen ezen nyilvános örökösödési intézkedésnek helye, a’ midőn az örökös az idegen által törvénytelenül gáloltatik. Vas Vármegyének 1-ső Követe minden homálynak elmellözése tekintetéből a’ Zalai szerkeztetést a’ Posonyi véleményhez képest ezen szavak hozzá adásával módositatni javasló „ha az örökös törvényes ok nélkül*5, — bár melly idegen által gátoltatik.
