1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
366. országos ülés
I 3«ö. ULE.S. 14. Oct. 15 Nógrád Vármegye' 2-ik Követe: Nemes Csongrád, es Heves Vármegyek érdemes Követjeivel nem lehet a’ Szálló egy vélekedésben — a’ mi Csongrád Vármegye’ Követének sarkalatos kiváltságainkra nézve kijelentett előadását illeti, azokat, valamint az érdemes Követ ur, úgy a’ Szollá és sérthetetlennek tartja ’s tiszteli. Tagadni nem lehet, hogy az 1-ső Rész 9-ik ezimje bennünket különös kiváltságokkal ruházott fel, innen azonban azt következtetni nem lehet, hogy ezen személyes ’s vagyonbeli bátorságunkat biztosiiá Czikkelv törvényes telenségre alkalmat nyitana, annál kevésbé nekünk hatalmat adna. Most midőn a’ jobbágy telkeket használó nemesek ezentuli adóztatásáéul tanácskozunk, csupán arról lehet szó: ha váljon az illyeten nemesek az általuk eddig bút jobbágy telkeket törvényessen, vagy pedig törvénytelenül használták e’? Minekutánna az efféle jobbágy telkektől Hazánk több részeiben az azokat használó nemesek nem fizettek — Hazánk Törvénnyei pedig Törvény elleni kivételekre engedőimet nem adnának, következésképpen általuk az efféle telkek törvénytelenül használtattak, mellénél fogva az igazság tekintetébül is annyival inkább , mivel hazánk több részeiben az illyetén nemesek az általokbirt jobbágy telkek haszonvétele után a’ köz terhekben részt vettek a’ többször érdeklett jobbágy telkeket használó, vagy ollyanokat a’ haszonvétel utján szerzendó nemeseket a’ kérdésben lévő lépésünk altul a’ I örvénynek valódi erőt szerezzünk — a’ nemzet nagyobb részét meg nyugtatjuk — ezen Törvény elölépése azon egyesületnek, mellyre az egész nemzetnek mentül előbb lépni kell. Előbb utóbb össze kell olvadni, ’s egy testé válni a’nemzet jelenleg elszórt ’s elszaggatott részeinek, csupán egyesült erővel tehetünk nagy lépést, mivel akkor az egész nemzetnek egy érdeke léend. — A’ Szólló részérül leg kissebb részben sem tartja ezáltal polgári alkotmányunkat csonkítva, nem nemesi kiváltságainkat sértve. Hazánk ’s koronás Fejedelmünk közti kemény kötések kezeskednek arra nézve, hogy habár ollykor a’ Kormány önkénnyé meg is reszkedteti polgári alkotmánnyunkat, de annak erős bástyájit csak ugyan le nem döntheti. Az adó országos tárgy lévén — egyedül itt vétetödhetik tanácskozás alá. Ha az igazságtalanul feljebb emeltetik, azt nem annyira a’ Kormány, mint inkább a’ nemzet gyengeségének tulajdoníthatni, a’ mit azonban eltávoztatni hatalmunkban áll, a’ kérdésbeni fizetést, minthogy Hazánk több részeiben jobbágy telkeket használó nemesek az azok utánn járó köz terhekben részt vettek, uj teikeltetésnek a’ Szólló nem tarthatja, s azt sem következtetheti, hogy valaha ebből az egész nemességre hasonló terhet hárítani lehetne, ő is osztja azoknak vélekedését a’ kik a nemességet és ön magokat uj adóval helytelenül megrovni nem akarják, sött meri állítani, hogy az a Haza rettenetes átkát mondaná ki tulajdon fejére, a’ ki abban egygyezne meg, hogy a’ nemesség adót fizessen, vagy valami más adózásban reszt vegyen, még a’ Kormány részéről a’szamadozas szoros tartozása fel nem állitatik, mig nagyobb nyilvánság, és sajtóbeli szabadság nem lesz. Ezeket kivánta a’SzoÜo (.songiád Vármegye’ Követének előadására felelni. — A’ mi a’ Hevesi Követ abbeli ellenvetését illeti, hogy a’ javallatban lévő Törvény elkeseredést és könnyen békételenséget is szülhet, a’ Szólló attól legkevésbé sem tart. — Tagadni nem lehet, hogy az adó igazságtalan kivetése országokat iorgatott fel, és sok polgáiokat sémivé telt — ez úttal azonban éppea ellenkezőről van a’ szó, hogy tudni illik Jegyzü-Kiitiyc XJI-tk Darab.
