1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
366. országos ülés
9 74 366. ULI*8. 14. Oct. azok, kik mellékes tekinteteknel fogva a’ Törvény alul ki voltak ve've, annak szigorú rendelése alá essenek, hogy a’ Haza védelmére rendelt toké ne csonkítassek, következésképpen hogy az igazságtalanság helyébe mar valahára igazság légyen. Ha a’ Törvény oltalma alatt a’[Kormány törvénytelen lépéseinek gátot vetni tudunk, és azokat elhárítani képesek vagyunk, annál inkább e’ jelen esetben a’ Kormánayal kezet fogva tudunk a’ kérdésben lévő igazságos Törvénynek kötelező erőt szerezni.— Bízik a’ Szólló nemzete ön erejében, hogy nem sokára megszünend azon előítélet, rnelly szerint polgári alkotványunk egyik fő vonásának tartatott a’ nemesség nem fizetése, erősen hiszi, hogy tisztelve szeretett ’s itt jelen lévő Széchényink és Vessele'nyink érdemes Hazánk fiai örök igazságot hirdető szavaiknak nem sokára engedni fogunk. A’ Törvény rendelhet terheket, csak az önkény ne határozzon, ’s ekkor szabad a’nemzet. Valamint hogy nem a’ Király adott a’ nemzetnek polgári alkotványt, és annak erejénél fogva hir a’ nemzet kiváltságokkal, és Királlyá is van, — azon szerint határozhat terheket, csak a’nemzet, ’.s egyes személyek jussai ne legyenek megsértve. — Nincsen itt nemzeti jussok megsértéséről sző, nem egyes személyek jussainak csonkításáról, annál kevésbé uj terhek kivetéséről, hanem csupán arról, hogy Törvény elleni kivételek ezentúl ne történjenek. Egy jNorvegi költőnek szavaival] kivánnya a’ Szólló beszédjét berekeszteni, a’ ki azt mondja: a’Aorvegi ember szabadon gondolkodik, és szól, szabadon munkál hazája javára, ’s oily szabad, kinek akaratját senki sem korlátozhatja, hanem egyedül olly törvény, mellyet maga alkotott — valóban gyönyörű, és szabad nép költőjéhez illő szavak. Nem is óhajt a’ Szólló egyebet, mintsem hogy azt mondhassuk, hogy akaratunkat egyedül oüy Törvény korlátozza, mellyet magunk hoztunk. — A’ mi a’ már javallatban lévő moratóriumnak azon nemesekre nézve, a’ kik eddig jobbágy telket használtak kiterjesztését illeti, a’moratóriumot, melly az illy étén nemesekre nézve 10. esztendeig tartott , ezentúl kiterjeszteni nem lehet. Ha igazság, hogy jobbágy telket ezentúl szerzendő nemesek az azok utaná járó köz terhekben részt vegyenek, ezen igazságnak kell állani az elöbbeniekre nézve is, és igy külömbséget nem tehetünk. Az úrbéri Törvény Czikkely előtt inkább lehetett volna moratóriumot adni, más volt akkor a’ helyhezletés, más most, mivel akkor haszonvétel utján senki sem vehetett jobbágy telket, most azonban vehet. Ezekhez hozzá járul még azon körülállás is, hogy a’ jobbágy telken lakó és azt használó nemest az illető földes ur minden ok nélkül is ki betsültette, most már ez megszűnvén, az illyetén nemes nem log többé a’ földes ur önkénnyétől ingni, és igy helyheztetése sokkal kedvezőbb. Bizonnyára nagy zavarra szolgáltatna okot — de a’ Palatinalis porták megigazítása sem történhetnék meg, gölt a’ kérdésbeni Törvény is ki volna játszva, mivel ha a’ kérdéses moratorium a’ most élő nemesekre, és nemzetségekre terjesztetne ki, az eiféle jobbágy telkeket eddig használó nemesek — a’ mint ezt Trenchin Vártnegye’ Követe a’ kerületi ülésben érintette — halhatatlanok lennének. Az elöadattaknál fogva jobbágy telket eddig használt, és ezentúl szerzendő nemesek közt külömbséget tenni nem lehet — mind a’ két eset egy természetű lévén -— azon tekintetből sem, mivel ezen utóbbiaknak sorsa azoknál nehezebbé válna; —- a’ mi végtére azon ellenvetést illeti, hogyr a Törvénynek visszaható ereje nem lehet — a’ kérdésbeni Törvénynek a’
