1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
366. országos ülés
\ >72 366. I LES. 14. Oct, vénnyé nem lett végzése a’ másik Diaetát nem kötelezi, magok magokkal ellen* keznek, ’s azt mutatják meg, hogy az elébbi Diaetának végzései — a’ mclly tárgyra nézve akarják, köteleznek, a’ mellyre nézve pedig nem akarják, nem köteleznek, a’ Szálló tövábbá is a’ mellett marad, hogy a’ jobbágy telkektől ed. dig nem adózott nemesek mostani állapot jókban hagyassanak meg. Hogy ha pedig a’ többség erre továbbá sem hajolna, mi illeti az itt felvett moratorium kérdését, erre nézve ugyan nincs a’ Szóllónak semmi utasítása, mert Küldői nern is képzelték azt, hogy a’ jobbágy telkeken jelenleg lakó nemesek adózás alá vonathassanak, de azért semmit sem kételkedhetik a’ Szólló abban, hogy Küldőinek élveit tellyesítendi, ha arra szavaz, hogy az említett nemesek részére, ha hogy adózniok, ’s a’ köz terhet viselniek tetszeni nein fog, telküket eladhassák, *s nyűgökről illendően gondolkodhassanak, alkalmas időig meghatározandó moratorium engedtessék, ’s ennek engedéséről is annál kévé* sebbé kételkedhetik a’ Szólít», mivel egy életnvom kihalására rendszerint 33. esztendőket számítván a’ Statisták, mi ez a’ Státusoknak mint halhatatlan moralis testnek életek esztendeiben ? annyi mint egy nap egy századhoz — néin kell félni az adásvevés, teher viselés megunás, és elpusztulás utján azon 220.000 holcT úrbéri földek, mellvek jelenleg nemesi kezeknél vágynak, egv élet nyom alatt mind paraszt kezekre kerülvén vissza — magában vége lesz a’ szegény nemesek eránti minden kérdésnek, s nern lesz továbbá baja velek a’ Törvényhozásnak. — E’ lelett az ellenfél maga is megvallván azt, hogy az 182á/*7-iki Diaeta által rendelt országos összeírásnak beadása és felvétele idejéig van a’ szegény nemesség részére moratorium engedve — a’ Karok ’s Rendek, ha a’ T. articulust megállapítani találják, a’ véghez vitt országos összeírást nem csak most fel nem vehetővé, de egészen hazsonvehetetlenné is teendik. Ugyan is a’ T. articulus illető §-aiban az van, hogy a’ szegény nemesek ezután a’ belső telki fundus. tól, az úrbéri legelőtől, és a’ fajzás minden nemeitől is adózni tartozzanak; ügy de a’belső telki fundusok az országos összeírásból egészen kihagyattak, ’s a’ legelőről, és fáj zásról is a' közönséges jegyzések rubrikáiban csak annyi említés lévén, hogy ez vagy amaz helységben legelői és fajzási haszonvétel van, vagy nincs — ’s ha van, elég e’ az? vagy kevés? mind ezeket az országos öszeirásból megtudni, még pedig ügy megtudni, hogy lehet, hogy a’porták rectificatiojat azokra is építve kivetni lehessen ? holott a’ Helytartó Tanács és Kormány főbb elhatározata alá lévén az úrbéri illető Törvény Czikkelyben bizva az, hogy egytől 22 holdakig hol , és mennyi legelő adassék a’ jobbágvságnak — mind ennek, mind szinte olly forma chategoriába eső fajzás dolgának helységenként hová leendő kiütését, a’ majd elkezdendő temérdek regulatorai* perek végső kimenetele előtt, semmi halandó nem is tudhatja. — A’ moratorium engedése tehát, el sem is maradhatván, utoljára a’ szegény nemesek sorsának ajánlása megujjitásával a’ Szólló még arra is figyelmezteti a’ Rendeket, hogy Octobernek mai 14-ik napja, mint az Ulmai, és Jenái két birodalmakat megrázkódtató hires ütközeteknek ’s a’ Bécsi vagy inkább Schönbruni 18X19.iki békekötésnek esztendőnként előforduló napja elég szerencsétlen nap lévén már a' historia Ev-könyveiben. ezt a’ szegény sorsú nemességnek ma szinte Oct. 14-én adózás alá leendő vetésével, a’ magyar históriában is szerencsétlen emlékezető napjá tenni ne roéltóztassanak.
