1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
366. országos ülés
oC6-fl?/Ä* z'jLÉS-. 14 -diJi Oct. 71 mal szerezni nem akar, hanem tsak azt jegyzi meg, hogy illyen Törvényt mmt a’ T. artietrlust, tanátsos e' hozni Magyar Országban? ám hiszen mikor az ősisé*ról, az Úriszékekről, az úrbéri V., VII. és VlII-dik czikkelyekrÓl forogtak itt a’ vitatások, azon többség, melly a’Szólló, és a’ véleménye tartásaitlevoksolta, sőt maga az Elölülő is mindég azon elv mellett hartzoltak, hogy Magyar Ország belső alkotvannya és egész rendszere aristocraticum systemán lévén épülve, azt bolygatni nem lehet, hanem állandóul fent tartani kelletik — hol és mikor volt pedig jobban megbolygalva az aristocralia Magyar Országban mint a’ T. articulus miatt lesz ? ugyan is eddig a’ szegény nemességnek interesséi együlve lévén a’ birtokos, és hatalmas aristocratiának, ’s az e’ közé tartozó gazdag Clerusnak interesséivel , ezeket ők is állandóul és nyomosán szokták és tudtak is védelmezni; most azonban, ha a’ hatalmas és gazdag aristocratia a’ T. articulussal eltaszítandja magától a’ szegény sorsú nemességet, ennek interessel az adózó köz nép interesseivel egyesülendenek; nem nagy előrelátás kívántatik annak felszámítására, hogy a’ szegény nemesség a’ köz néppel tartván^ ’s használandván a’ jus vocis publicaet cl fog járni a’ Vármegyék Gyűléseire, és ennek végzéseiben és még az Ország Gyűlési utasítások készítésében is gyakorolni fogja befolyását — ’s kiki tudhatja azt is, hogy azon befolyás gyakorlata közben a’ nagy számú szegény nemesek a' nagy birtoku aristocratiának , és ennek interesseivel többé ugyan tüzes oltalmazni soha sem lesznek; sőt inkább meggyőzettetik arról is, hogy ha a’ szegény nemesek — kikről pedig nem kell ügy gondolkodni, mintha azok jobb és -bal kezeik között se tudnának külömbséget tenni — majd már azt lesznek is a’ T. articulus miatt mondani kéntelenek, hogy „fuimus Troes“ majd eljön, ’s nem fog sokára haladni azon idő is, mellyben a’ magyar birtokos aristocratiaval is azt sóhajtották fel a’nemesi kiváltságoknak most elkezdett, ’s tovább folytatandó nyirbálásai, hogy „Fuit lilium et ingens gloria Teucrorum“, tiszteli a’ Szólló minden Vármegyének gondolkozása módját., ’s tisztelvén ütasításait is, jól tudván, hogy ezek Borsod Vármegyének felsőbb vizsgálgatása, és fejtegetése alá nem tartóznak, mint azonban emellett nyilván kimondja, hogy ha valamelly ^ ármegye Rendéi 800 esztendőt múltával megunták már az adó nem fizetését, ’s a köz lei bek nem viselését, Borsod Vármegye Rendjei még koránt sem untak meg, s ahoz, hogy az arany Bulla, nemzeti kötések, ’s koronázási Diplomák által biztosított, szabadságaiknak füsté tételére a’ máglya fákat még magok hordják öss/.c, egy tsepp kedvók nintsen, sőt inkább tsudálatosnak is látszik előttük, hogy kivált a mai időkben, midőn a’ Fejedelmek külömben is a’ nemzetek jussai korlátozását a, a’ nemzetek pedig szabadságaik terjesztésére törekednek minden felé, mi azt sem várván, hogy a’ Kormány szorongasson bennünket, lerázzuk magunk és nemes társaink szabadságaitmagunkról — azért is semmit sem nyomhatv án a lat ban Achillesi erőség nek mondott állítás, hogy tudni illik az lS25/2<-diki Diaeta is meghatározta már azt, hogy a’ jobbágy' telkeken lakó nemesek adózni tartózza nak — nem nyomhatván pedig azért, mert Törvényt tsak ugyan nem alkotott airol az akkori Diaeta, külömben éppen azok, kik olly nagy erőt tulajdonítanak azon körülménynek, más esetben azt szokván vitatni, hogy egyik Diaetának lói 18* »
