1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

366. országos ülés

366-dik ÜLÉS. W-diJi Oct.

hogy minden, a’ ki urbarialis telket usufructuatió útján vészén, ezentúl annak terheit is viselje, Küldői az usufructuatiót pártolván, kívánják ezen előttük levő T. articulusnak itteni elrendelését, de külömbséget kívánnak tenni, mert ők azt tartják, hogy azon nemesekről való rendelkezés, kik már eddig is jobbágy, telket bírván a’nélkül, hogy annak terheit viselték volna , a’ Commissariaticumba való, hova azt Küldői, és az 1825-diki Diaetán e’ tárgyban felküldött Repraesentatio, és erre érkezett Resolutio is helyheztette, kívánnya tehát a’ Szólló ezen nemesek sorsát most elmellózvén az arról való rendelkezést, akkorra halasztani, midón a’ oonscriptionalis Acták, és a’contributionale commissariaticum egész kiterjedésében felvétetik, vagy ha ezt elérni szerentséje nem lenne, a’ moratóriumra szavaz.

Borsód Vármegye 2-dik Követe: Meg lévén a’ Szólló győződve, hogyha valamiben, tehát a’ vitatás alattomost lévő nagy fontosságú tárgyban a’ Követ nem egyéb, s egyéb nem is lehet, mint Küldői akaratjának hív előadója, és hív sáfárja — köteles és szíves hívséggel tellyesíti a’ Szólló is abbeli tisztét, ’s nyilván kimondván, hogy Borsod Vármegye azt tette a’ Szállónak kötelességébe, hogy abban ugyan, hogy az úrbéri telkek, haszonvételét ezután szerzendő nemesek némelly (az illető §-nál majd megmondandó) köz terhehet viseljenek, — egyezzék meg, de azon nemesek, kik jelenleg laknak úrbéri telkeken, és eddig nem adóztak, ediggi állapotokban (in statu quo) hagyassanak meg; kéri a Szólló hogy Borsód Vármegyének voksa a’napló könyvbe is akép irattassék be; egyéb eránt a’ Szólló azért lévén ide küldve, hogy Borsod Vármegyének akaratját nem tsak mondja meg, hanem azt védelmezze is; is nyilván kijelenti a’ Szólló, hogy Borsod Vármegye azzal, hogy a' jobbágy telken lakó nemeseket nem adózási ediggi állapotában kívánja meghagyatni, sem a1 terhet más Törvén) hatóságok nyakára tolni nem szándékjok, sem pedig most is nagyszámú portainak megszapo. radásától nem fél, mert Borsod Vármegyét az Isteni gondviselés nagy számú nemességgel áldotta meg ugyan, ’s ezek közt földi tehetségekre nézve sok szegények éstsekély birtoknak találkoznak ugyan, de azért olly nemesi javakat birnak, mellyek nemesi tulajdonaik lévén, tőle a’ paraszti terheket a’ T. articulus miatt sem viselendik, úgyhogy összeséggel tsak 57 5/4 telkekre száma, mellyeken Borsod Vármegyében jelenleg nemesek laknak, és a’ mellyekhez összeséggel 5228 P. m. alá való szántó földek, és 4^1 kaszás rétek tartoznak, ez még nem olly’ nagy mennyiség, hogy valami nagy következést, vagy porta szaporodást huzna Borsod Vármegyéi e nézve — maga után, — nem őn nemesseit félti tehát Borsod Vármegye, hanem az elvet, és attól tart, hogy elkezdetvéu egyszer a’ nemesi kiváltságoknak, ’s szabadságoknak ■— még pedig visszaható erejű nyirbálása, ennek majd se szeri, se száma lenni nem talál, és az Isten tudja hol áll meg? mert olly forma dolog ez, mint az adósság tsinálás, mellynek első kezdete nehéz, ’s az első kezdetkor még igen szemérmes a’ pénzt költsön kérő, de később, mind egyre halmozik az adósság tsinálás ’s néha a’bankerotte tsinálásig meg sem áll — sokszoi felhozattatvan mar itt s két Riaetakon bőven kifejtegettetvén azon törvényes okok, mellyek a’ jobbágy telkeken lakó nemeseknek, kik eddig nem adóztak — mostani állapot ja meghagyását támogatják; azoknak ismétlésével a’ Szólló unal-7Ö