1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

366. országos ülés

vagy oppen nem, vagy igen oltsó áron fogja eladhatni a’ telek haszonvételét. — Mondatott az is, hogy ha moratorium engedtetne , annak kiteltéig a’ neirgelenek vinnék a’nemesek terheit is; azonban a' szólló Követ azt hiszi, hogy a’ nemesek adóztatása nem a’nemtelenek könnyebbítésére, de az adó felemeltetésére fo<> vezetni; de ha bár a' nemtelenek vinnék a’ nemesek terheit, azt hiszi, hogy azon egy két kr., melly ezen tehcrböl nyoltz millió emberre egyenként háramlik, sokkal kissebb tekintetű, minisem az Ország nyugodalmának tsak legkevesebbé való kotzkóztatása is, s a szólló Követ egyet ért Uiliar Vármegye Követével a’ részbea, hogy ha bár minden veszélyes következések nélkül behozatott is a’nemesek adóztatása némelly Megyékben, azért nem következik, hogy minden veszélyes következések nélkül be lehet hozni a’ többi Megyékbe is; mert azt kérdi, vallyon egy. szerre hozatott e’ be azon adóztatás minden azon Megyékbe, a’ hol most divatozik? valamint most kívánják egyszerre behozni mind azon Megyékbe, a’ hol eddig nem divatozott; — Megyéje részéről tehát oda szavaz, hogy hamar el nem érheti azt, hogy a’ jobbágy telken lakó nemesek adózás alá ne vonattassanak, leg alább vérző szíveik nemű enyhítésére nékiek moratorium engedtessék.

Szathmár Vármegye 1-ső Követe: Midőn ezelőtt oda szavazott, hogy sem azon nemesek, kik jelenleg jobbágy telket használnak, sem azok, kik az úrbéri 1-ső Törvény czik. 6-dik szakasza kövei kezesében a’szabad adás vevés útján jobbágy telkeket vásárlandanak, adót ne űzessenek. 50 ezer nemes atyafiai kiváltságát kívánta épségben megtartani, de minthogy a’ többség által el nem fogadtatván, abbeli kívánsága hajótörést szenvedett, minekutánna az egészet meg nem men hette, hogy ezen hozandó új Törvény teljesedését, és az elkeseredésből származható veszélyes következéseket ne okozzon, kívánna az eddig mepten is békességesen jobbágy telket használó ’s használt nemeseket az adózástól egy altaljában felmenteni, vagy ha ettől is elúttetne, óhajtaná, hogy azok legalább halálok órájáig a’ kitűzött adózástól mentek legyenek, melly az 1825/7 Ország G)ülése határozásába útközőképen nem lenne — vagy ha a’ többség által ez sem fogadtatnék el, szavát minden esetre a moratóriumra adja.

Ugotsa Vármegye 2-dik Követe: Igaz ugyan, hogy a szabad adás vevés az érteknek nagyobb betse tekintetéből hozatott be, azonban ezen 1 örvény azokat is fogja kötelezni, kik azzal nem élnek, nem is éltek, — mondatik ugyan, hogy az 1825-dik esztendőben már figyelmeztetve volta nemesség, hogy a’ ha zonvételtől adó alá vettetik, azonban ez tsak jövendőre, nem pedig a’ múltra alkalmaztató, hogy pedig az 1825-dik esztendőben kitűzött a jövő Ország Gyűlésének tzéljául a’ nemességnek adó alá vétele, vallyon ki lógja azt bebizonyíthatni, hogy annak éppen azúrbérbe, és nem az adó biztossági, vagy pedig a' portalis összeírás megvizsgálása alkalmával lehetne tzelarányossabbanfelvenni ? a fentebbieknél fogva részéről a moratóriumra szavaz.

Baranya Vármegye 1-sö Követe: Miután kívánságától eliittetett, hogy még is a’mennyire lehet könnyítsen a’dolgon, a’moratóriumot Pestnek előadása szerint pártolja. •

Zeroplin Vgye 1-ső Követe: Az urbariaiis 1-ső articulus 6. §-a arról szol, Jegyző Könyv XII-dik Darab. 18