1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

384. országos ülés

38 4-dik ÜLÉS. 24-dik Nov.

df;8

ntánrta ebből se haszna, sc kára nem közetkezhetik, — bizonyosan egyesek, ’s nehány hatalmas urak befolyása következesében. A’ Kormánynak pedig, ha rendeletésének megfelelni akar, nem kellene egyesek vesztesedet tekinteni, mi. <lön ezerek hasznáról, nyereségéről, a’ nemzeti közös jólét kifejtéséről van szó.— Mondjuk, hogy vannak egyes olygarchák, kik tetemes summát 5 — 6 ez»er forintokat is vesztenek esztendőnként, kik a’ legjobb patriótáknak mondják egyébaránt magokat, ’s halni is készek volnának, hogy ha igaz? a’ Hazáért. A’ Szólló nem kívánja, hogy halljanak, csak a boltocskát, vagy már most annak szabad excensuatióját áldozzák fel az annyira szeretett haza óltárára. Ez csak nem kedvesebb talán előttük életüknél? Egye'baránt ha szivük ezen áldozathoz nem ért, ám veszítsenek bár száz ezereket, — ő azzal mostani állásában keveset gondol; mert ezerek jobb létéről, mert nemzeti előmenetelről van szó. Minden illyen az olygarcháktól elvett, eddig nem is törvényesen hirt tőke a nemzet kezei közé bőven kamatozva tétetik egyszerre, ’s ez előtte a’legfőbb tekintet. Mert hogy ez a’ tulajdon szentségébe teljességgel nem vág, ’s hogy ez se Törvény, se igazság, inég csak az átalános gyakorlat szerint se számittathatik a földes úri jussok közé, az már több ízbe megmondatott, ’s őtet ennélfogva, bár jöjjön akármennyi Resolutio , soha sem fog mozdítani. — Hogy ha az általános szabad excensuatio meg nem engedtetik, az egész bóltnyitás jussa semmivé lesz, ez világos: mert ki hiszi azt, hogy a’mi földmive’önk oda hagyván ekéjét, egyszerre házából boltot nyisson, ’s maga álljon belé portékát árulni? ő hiszi, hogy ez meg nem fog történni, de ne is történjen: mert jó földmiveló, ’s kereskedő egyszerre senki se lehet. — Ezenjus tehát csak akkor lehet hasznára a’ jobbágynak, ha azt idegen kereskedőnek kiárendálhatja, a’ mi ha tőle megtagadtatik, megszűnik az egész jusnak jótékonysága. A’ Szólló azt hiszi, hogy a’ KK. és Rendek nem csak papiroson álló, de valóságos hasznot akartak itt adni a’ jobbágynak; ’s így azt hiszi, hogy a’ régi országos szerkeztetek mellett kell megmaradnunk, legalább részéről, attól el nem áll. —

Ezek szerint a’ jelen szakasz is megállapítatván.

Olvastatott a’ Vl-ik Törvény Czikkely 1-ső §-ának 1-ső pontját tárgyazó szakasz. —

Az Elölülő a’ tapasztalásra hivatkozva megjegyzelte; hogy a’ kiváltságokkal biró helyek magok legfőbb boldogságukat a’ kiváltságaikban lelik; azoknak tehát megnyugtatást, és megelégedést korántsem szereznek a’Karok, ha a’ kiváltságaikat felforgatják; ennélfogva, miután nálunk a' javak privilégiumok által kormányozhatnak, a’ királyi Válasz pedig éppen azt kívánja, hngy az olly helyek, mellyck e’ részben privilégiummal éltek, annak gyakorlatában továbbá is megmaradjanak, a’ KK. és Rendeket a’ királyi Válasz elfogadásárafelszóllította.—

Nógrád Vármegye 1-ső Követe: Az úrbéri Törvény VI. Czikkelyének 1-ső §-sza a’ Község biráji választásáról szól, Küldői részéről ezen szavak után „Jegalább három alkalmatos “ ezen szavaknak „es tehetősebb" betéteiét javallottá akkoron a’ szerkeztetés így állana 3Jlegalább három alkalmatos, és tehe-