1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
365. ÜLÉS. IS. Oct. 11 vagy egész, vagy részenként a’ köz terhektől, annál nagyobb terhek esnének a’ megmaradóit por tál is fundusokra és személyekre, mivel továbbá a’Szollá polgár Küldői mind a’két rendes és rendkívüli Király, és Haza védelme terheit viselvén, és azért mind a’ köz adózó parasztoknál, mind az Insurrection kívül, egyedül csak j segedelem pénzeket nyújtó birtokos nemeseknél inkább megterhelve lévén, azoknak tellyes jusuk vagyon kívánhatni: 1-ör, hogy minden portál is fundusok, vagy azoknak haszonvétele egyenlőn viselje minden köz terheket a’ személyek’elkiilönözése nélkül az 163 5-i k évi 2 l*ik Czikkely 4-ik§.a, 1723- ik évi ú3-ik Czikkely 6-ik § a, és go-ik Czikkelye — 1705-ik évi 2l-ik Czikkely értelmében. 2-or, hogy minél kevesebb, és az egész országra nézve minél inkább arányos ’s rendes köz terheket. 3-or, minél ritkábban kellessék nékik jövendőre rendkívüli köz terheket viselni, vagy ne hogy 4-er az alapos 1827-ik évi 5-ik Czikkely’ értelme szerint, a’ törvények, és az ország törvényes rendszerének százados gyakorlat által megerősített kapcsolatja, a’ törvények’ kclletinél kevésbé egyerányos és pontos végrehajtása, megtartása’s épsége által az egész alkotmánnyal együtt, ha a’ Király, vagy az Ország llenleinek jusai valamelly csorbulást szenvednek valaha, ’s talán időnek előtte egészen öszve omoljon; ugyan azért a’ portális íundust mivelő nemesek felszabadítására akármi név, szín, vagy czím alatt is, annál kevésbé pedig azoknak, a’ portális fundust mivelő jobbágyoktól a’ köz tehernek viselésére nézve akár mi elkülönözésére voksával soha reá nem állhat a’ Szólló, a’ mit is maga igazolása végett a’ Jegyző könyvbe beiktatni kér. — Veszprém Vármegyének 2-ik Követe Beregli Vármegye Követének inditvánvát ügy tekinti, mint felhívást arra: hogy mielőtt a’ most felvett tárgy felett az országos határozás megállapitassék, azt eleve a' Küldők megfontolgathassák, ’s a’hoz képest akaratjukat kijelenthessék, — e’ végre jóllehet Követi kötelességét már téliyesíteMe idején közölvén mindeneket, mindazáltal határozott utasítást eddig Küldőitől nem nyerhetett, minek hijjával nem kívánna illy nagy érdekű tárgy felett tanácskozni. — Iía mindjárt azoknak, miket az elölülő említett, helyes voltát elismeri is, de tagadni senki sem fogja, hogy a’ Karok és Rendek némái elveiktől eltérvén, annyira változtak a környúlállasok, hogy az eddigi utasítások elégségeseknek nem tekintethetnek, azért szükségesnek taitja időt nyerni arra: hogy a’ Küldök azokat pótolhassák. Öszvevetve.n azután a’ legutolsó Felírás tartalmát, ügy a’ T. articulust tárgyszó Fő Rendi izenetet, azt a’ következtetést mutatta, hogy valamint az amaban foglalt nyilalkozlatás szerint szükség bevégezni mind azt, mi az Úrbériéi szoros kapcsolatban van, úgy eme szerint a T. articulus czelja más nem lehet, hanem a jobbágyot illető köz terhek meghatározása, immár pedig jelen alakjában nem a jobbágyot, hanem a’ nemes embert érdeklő terhek’ elhatározását foglalja magában, a mit Küldői nem is gyanít hátának, ne hogy tehát Küldői részvétele e nagy fontosságú tárgyban kirekesztessék, a’ Bereghi Követ’kívánságához képest, a .kérdésben forgó tárgy felett való tanácskozást, az utasítások megérkeztéig halasztani óhá/tá. ■ 1 ■ 1 ' ; •* • * Gömör Vártnegye’ 1-ső Követe: Beregli Vármegye indítványára, hogy a’T.articulusnak itteni pertractatíója halasztassék , meddig Küldőink annak tartalmát megértvén utasításokat küldhetnek, a' méltóságos 1 eisonális azt fe e te, M T 11 Jegyző-Köni/v XIJ-ik Darab. 11
