1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
378. országos ülés
404 378-dik ÜLÉS. 28. October. kijelentetvén egyszersmind per excerpta az eloszlás előtt ama Törvény, tnellynek ereje mellett a’ Királyi fő Törvényszékek az ezutáni Országgyűlések alatt mindennemű polgári pereket is felvehessenek elítélhessenek és elláthassanak — alkottasson és királyi sanctióval megerősítesseu,— illy értelemben Megyéje részéről a’ Zólyomi indítványt pártolja. — Krassó Vármegye 1-ső Követe: A’ Vice-Ispány Bíróságát a’ proportionalis perekre nézve jövendőre is elfogadván, abban is megegyezett, hogy ezen perek appellátája, a’ Királyi Curiához csak birtokon kivűl engedtessen meg, a’ mi a’ perbeli költségek pótlását illeti, arra nézve Veszprém Vármegye Követével egy értelemben lévén, a’ Királyi Parancsolatokéul itt említést tenni’azon fogva nem kíván, minthogy azoknak hatósága a! Törvényben már úgy is meg van határozva Árva Vármegye 1-ső Követe: a’ Szálló az egyerányosági perekben az eddigi Bíróságot úgy mint az Al-Ispányt Szolgabiró ?s Esküdt társaival jövendőre is Bíróknak kívánja, a’ mi pedig az appellátát illeti, ezek a’ perek a’ Sedriára intra és onnét tovább extra Domínium appelláltassauak; a' költségek megtérítése azonban kamatjaik nélkül történjen; egyéberánt a‘ mandátumok eránt Torontói Vármegye Követével a’ fennálló Törvényeket gyengíteni nem kívánván, egy értelemben van. Ungh Vármegye Követe (Bernáthj: Tudván azt, hogy havalamellv lapok, bizonyosan azon lapjai fognak a’Napló-Könyvnek megolvastatni, mellyek a’ jelen vitatás alatt lévő érdekes Törvény Czikkely feletti tanácskozásokat foglalják magokban, különös figyelemmel szükséges arra lenni, hogy ezen Törvény Czikkely minden ágozatjában világosan kifejtessék, a' szálló Követ is csekély vélekedését leginkább ezen tekintetnél fogva kívánja előadni. —A’ mai napon vitatás alatt lévő kérdéseket mind a’ processualis ordóhoíí tartozandónak véli, és pedig az exceptiók peremtiójához, mert midőn a’ proportionalis per első Bírójává a’Tettes Rendek a’ Vice-Ispányt rendelik, akkor a Birőáág elteni exceptiot, midőn a’ -1807-diki 21-dik Törvény Czikkelvre hivatkozva a' citatiQ eránt rendelkeznek, akkor a' citatio elleni exccptiót -— végre abbéli határozatokkal, hogy a’ fellehbvitelt csak birtokon kívül engedik meg— az appellátát perimálják, egy szóval a’ Bíróság személye elleni kifogáson kívül, semmi féle más exceptiónak, helyt adni) nem kívánnak — a miben részéről is megnyugszik': igaz ugyan, hogy Vice-íspány Bíróságát eltöröltetni óhajtotta volna, de az Itélószékek elrendelése eránt systhematice nem lehetvén rendelkezni, ha az eddigi »gyakorlat fentartatik, azt. részéről sem ellenzi; a’ mi az erányosító per fellebbvitelét illeti; Liptó Vármegye javallatát tudni illik, hogy akkor ha a’ Vice- Ispány Ítélete a’ Vármegye Törvényszékén is helyben hagy a tik,, a’ fellebb vitel a’ Királyi Curiához csak birtokon kívül engedtessen meg, ha pedig a’ Sedrián a' Yice- Ispány Ítélete helyben nem liagyódnék, akkor az appelláta a Királyi Curiához birtokon belől menjen, részéről pártolja; minden esetre azonban bizonyos határ időt kért.rendeltetni, nielly alatt ha Királyi Curián a’per keresztül nem megy, a sedriális ítélet annélkul is foganatba tétessék, ha azonban ezen javallat pártolást nem nyerne, akkor a’ Királyi Cárjához «V fellehbvitelt ó is csak birtokon kívül kívánja megengedtetni. A’ költségeknek interessejkkel együtt leendő pótlására nézve a’ Veszprémi javallatot elfygadj^, ámbár meg van győződve arról is, hogy legjótékonyabb és legkönnyebb mód volna, ha a költségek előre öszvesítetnének, de
