1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
378. országos ülés
378-dik I LH,S'. 28. October. ellenkezők nézetei, — ő részéről a nemzeti érdek elósegétése tekintetéből a* proportionalis pert siettetni kívánván a' közös haszonvételek erányosítását is minden hol minél előbb béhozatni szeretné, azért is ezen pert a’Sedriátul a’ Királyi Táblához birtokon kívül óhajtaná feljebb vitetni, ha a’ többség azonban azt határozná, bog) birtokon belől vitessen feljebb, azon esetre kérte a’ Kendeket, hogy legalább a’ per siettetése tekintetéből határozzák el azt, hogy ha a’ proportionalis per két vagy legfeljebb három esztendőknél tovább késnék a’ Királyi Cnrián, akkor a’ sedriális Ítélet, bé nem várván már többé a’ superrevisiót, minden késedelem nélkül menjen exeeutióba. — Sáros Vármegye 2-dik Követe: A’ proportionalis perben leendő bíróságra nézve megnyugszik a’Vice-Ispányban, az appellátára nézve előtte szálló Ugocsa A'ármegye Követével egy értelemben van, hogy az birtokon kívül menjen a Királyi Curiához, nem is tartóztaták őtet azon nehézségek, mellyek támódhatnának, ha a’ proportionalis perben hozott sedriális ítélet foganatba vétetvén, az a' Királyi Curián változást szenvedne; mert ezen aggodalom meg nem szűnik, ha a’ legfelsőbb Itélőszéken keresztül megy is a’ per, tudni illik még akkor is fennmaradván a’ via novi inelly által ha nyomos és alapos okok hozatnak fel a legfelsőbb Ítéletek is megvár toztathatnak; de azt hiszi a’ Szálló, hogy azon kevés esetek, mellyekben az ítéletek megváltoztatván nehézségek támodhatnak, sokkal kevésebb tekintetüek, mint a’ valóban jótékony proportio, mellynek behozatalát minden helyeken eléggé siettetni nem lehet, bőséges gyümölcsei. A’ perbéli költségeknek kamatokkal együtt leendő pótlását szinte pártolván, abban ismegeggyez, hogy az ezeket pótolni nem akaró közbirtokosoknak részei addig Bírói zár alá ne vétessenek, míg a’ költségeknek reájok esendő részét le nem fizetik. A’ parancsolatok hatásárá nézve az 1791-iki 12-dik Törv, Czikkely úgy is rendelkezvén azok eránt új határozást hozatni nem kívánt. Eperjes városa 2-dik Követe: A’ proportionalis bírónak a’ Törvények és eddigi gyakorlat által kirendelt Al-Ispány ezután is megmaradván, a’ Szálló ezen az egész határnak commassatioja és arányos felosztására nézve legérdekesebb perben a’ feljebb vitelt Gömör Vármegye nagy éjdemü Követe indító okainál fogva, a’ nagy Méltóságú Curiára kívánja intra dominium megengedtetni, mivel ezen birtokbáni feljebb vitel parancsolat mellett a’ közös erdőknek arányoságbeli perében is eddig soha meg nem tagadtatott, a’ mit maga a’ Szálló is két illyes perekben tapasztalt, , és mivel a’ biróiképen adatott részékben mindenki, a’ ki azokat elfoglalja, igaz lelki esmérettel mind épületeket, mind javításokat, mind pedig különbféle költséges gazdáságbeli igazításokat és intezéteket tehet, senki pedig a’ maga szorgalmának gyümölcsét noha kárpótlás mellett is, akarva nem szokta másnak engedni; az illyen második rendbéli exequálás végre mind igen bajos, mind igen költséges, mind pedig igen sok nehézségekkel volna öszvekötve; a’ parancsolatokat a’ Szálló míglen ar Törvényszékek elrendelése és a’ Törvénykezés rendszere a’ maga helyén meg nem fog változtatni, úgy kívánja hagyatni, a’ mint az 1807-ik évi 21-ik Czikkelyben állanak ; ne hogy pedig a’ szegényebb nemesek a’ proportionalis perre megkívántat» nagy költségek által csekély birtokjoktúl is megúsztassanak, mindjárt a’ per kezdetén, némelly Vármegyék jótékony gyakorlata szerint a’ földes Úri köz haszonvételekre, bírói foglalást kíván rendeltetni; a’ tett költségeknek pedig ha bár ka- Jegy%ő-Köttyv. Xll~dik Darab. 100 i
