1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
31m. ÜLÉS. 13. Oct. 37 Számos Követek helybenhagyásokat nyilvánítva, sürgetik a’ Törvény Czikkelynek vitazatba vételét, azonban ne'hányan megszóllani kívánván, nevezetesen: — . r Epcrjes városának 2-ik Követe illy tartalmú beszédet olvasott fel: Minekutánna ezen Törvény Czikkely a’ Tekintetes Karok és Rendek végzéséből a’ napi renden volna, én pedig a’ régi Törvényhozásnak együgyű elvét védelmezni tartozom, engedjék meg a’ Tettes Rendek, hogy vélekedésemet e’ tárgyban kijelentsem. Minden elkülönözött jusok privilégiumok, kiváltságok, elsőbbségek, ’s az osztályoknak és Rendeknek elkülönözései valamelly polgári társaságban a’ polgárok’ némeMy osztályai kedvezésére megállapított polgári intézkedések; a’ midőn tehát az illyen elkülönözött jusok, privilégiumok, kiváltságok, és elsőbbségek bizonyos személyes időhely, és módbeli körülmények öszve tódulásában kedvezők lenni megszűnnek, és részént terhesekké, részént gyűlöletesekké válnak, és az ön megtartás természeti kötelességgel öszveütköznek, azokról a’ változhatlan természeti törvény szerint mint változó polgári intézkedésekről, vagy egészen, vagy egy részben bizonyos, személyes helyezet tekintetéből kivált bizonytalan időre önként lemondani, nem csak szabad, hanem néha tökélletesen szükséges is, és innen természetesen következik: hogy a’szerződések a’szerzőket nem állván ellent azoknak legkülönbözőbb polgári állapotjok minéműsége is a’ törvényben és törvény előtt egyenlőkké teszik, és, hogy az illy es ön szabad akaratbeli esetekben, az emberek végzései megszüntetik a’törvény rendeletét, végre hogy ezekben, mellyekről szabad akaratból le lehet mondani, a’ lemondóra nézve sérelem nincsen. — Ezen természeti törvény elvéből meg van a’ szegényebb nemesnek engedve, hogy polgárnak is, parasztnak is ámbár polgári állásán fogva magánál alábbvalóknak szolgálhasson, és akármelly személyes szolgálatokat végezhessen, és a’ dolog ügy hozván magával azon nemes, ezen ideiglcni urai által, ha viselt szolgalatjáról számot nem adna, tettlegi úton is megfogaltathassék és tartóztatliassék. — Ugyan ezen természeti törvény elvéből, legkevesebbet se vélték a’ nemesi elsőbbséggel ellenkezőnek őseink, hogy a’ Törökök által sajátjából kiűzött szerencsétlen nemes mafrát más nemes’ hatalma alávesse, és e’tekintetből a’ magával különben egy sorsú nemes eránt jobbágyi sorsot válaljon, és annak portális fundusát használván, a’ dicának, és adónak is alája vetve lenni értetődjék, a’ mi Zsigmond 4-ik Decretuma 2-ik, 5-ik Decretuma 6-ik, — Korvinus Mátyás Király 1467-ik évi 5, 8, és 9-ik Czikkelyekböl — 1468-ik évi 6-ik Czikkely 2-ik és 5-ik § ból — 1 bQ5-ik évi 6. és 15g6-ik évi 10-ik Czikkelyekböl eléggé világos , és innen folytak a’sajátjokon lakó, és mások’földjén lakó nemeseknek, úgy a’ propria nobilitaris, és aliena, vagy is jobbágyi Sessióknak elkülönözései. — Az sem tartatott szégyennek, midőn a’ szerencsétlen nemes a’ Törökök elől § gárokkal egyetemben, és egyenlően az 1563: Ó2-ik l»so §-a, és 15g5-iki: 0-ik Czikkely szerint viselte. — Jegyző-Könyv XII-ik Darab. nz sem tartatott szégyennek, miuuri a «ei-Ci.«:»ei.cu —— * dől távozván, magát a’polgárok közé az l54Ó-ik é\i 4l-ik törvén) zi ’ ) 4 ' j.a szerint adta, és a’ fizetésbeli terheket, a város köz szolga atit a to 1 po í 5 ^ _ /- _ •« * o - A IKaE .I.*, n ilr 10
