1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
378. országos ülés
( 378-dik ÜLÉS. 28. October. 395 toltassanak a’ költségek (a’ regale beneficiuniok azonban mindenhol nem létezvén «zen mód csak némelly helyeken volna alkalmaztatható) vagy a’ mi szinte czéleránvos és közönségesen gyakorolható azon köz birtokosoknak része, kik a’ reájok esendő költségeket megfizetni nem akarják, bírói zár alá vétetvén a’ felperesnek adassanak által. — Torontál Vármegye 2-dik Követe: Miután az Ítélőszékek elrendelése függőben hagyatván, ezen tárgyat egész kiterjedésében felvenni nem lehet, az eddigi proportionalis Bíróságban sem kíván kivételképen a’ Szólló változást tenni, azonban azon rendszert, melly a’ közös erdőkre nézve az 1807-dik 21-dik Törvény Czikkelyben megállapítatott a’ proportionalis pernek folyamosára is alkalmaztathatnak és czélerányosnak találván elfogadja. — Ellenben nem osztja azon vélemény^ hogy a’ felsőbb parancsolatoknak bár melly oldalról való megszüntetése — az említett Törvény Czikkely 15-dik szakaszának kihagyásává! megeinlitessen, mert ha az 1790-iki 12-dik Törvény Czikkely, mellyet tellyes erejében éppen fenntartatni óhajt, és magyarázatok vagy különös kivételek által gyengíteni nem akar. elegendő biztosítást nem nyújt, akkor minden zárádékok e’ tekintetben foganatlanok lesznek — a’ mi a’ feljebb vitelt illeti e’ részben is a’ fennálló gyakorlathoz ragaszkodva, arra szavaz, hogy az Al-Ispánytól a' Törvényszékre birtokból, onnét pedig a‘ Nagy Méltóságú Királyi Curiára azon kívül történjen meg ez, megengedi ugyan a’ Szólló, hogy a’ közben jöhető Ítélet megváltoztatása a’ megigazítandók megigazítását vonván maga után némelly alkalmatlansággal járul, de sokkal ritkábbak ezen esetek, mintsem hogy ezeknek tekintetéből minden illyen pereknek végrehajtását és az arányosság béhozatalát bizonytalan időkre általjanosan elhallasztaüi kellene, helyesnek találván végre, hogy az eggyes köz birtokosok által előre tett költségeknek rendes kamatjai is megtérhessenek, azon vélekedéssel még is nem lehet, hogy a'fizetéssel hátra maradott félnek egész része az elégtétel következéséig biróiképen lefoglaltasson, mert a’ marasztalt fél jövedelmeinek [szabad használatából kizárattatván, birtokának visszaváltásában is megakadályoztathatná, de különben is a’ Bírói végrehajtás a’ tartozáson túl igazságosan soha ki nem terjesztődhetik, vétessen meg tehát rajta annyi, a’ mennyit tészen, a’törvényes utón megállapított követelés. — Borsod Vármegye 2-dik Követe: Több rendbéli indítványok lévén most itt vitatás alatt ezekre nézve a’ Szólló magát oda nyilatkoztatja ki; hogy a. ) 3Iiután az Itélószékek elrendelése a’ jelen Diaetán már nem fog megkészülni, :s e’ részben minden úgy maradván a hogy eddig volt, a' polgári [perekre nézve a’ Vármegyék Törvény Széke feljebb viteli Itélószék marad, s első folyamodási csak ä’ köz perekre nézve lesz, mellyek közé a' proportionalis per semmi kép nem tartozhatik, a' proportionalis per első bírája más egyéb az Al-Ispánynál nem lenet, annyival inkább, mivel az úrbéri regulatorius per is, melly jobban mondodhatnék köz pernek a’ köz megállapodás szerint, nem a 3 ármegyék Törvény vSzéke, hanem az Uriszék előtt fog kezdődni. — b. ) Mi illeti a Királyi Parancsolatok (Mandata Kegia) eránt tett Trencsén Vármegyei javallatot, ezt a’ Szólló el nem fogadja, mivel reá semmi szükség nincs, 99*
