1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
378. országos ülés
396 X?8-dik ÜLÉS. 28. October. ugyanis a' 12: 1790/1-diki mellynél sarkalatosabb és biztosabb Törvény Czikkely az egész Törvénykönyvben nincs, nyilván kimondván azt, hogy „cursus juris mandatis non inpediatur“ és hogy „sententiae judiciariae, sub revisionem Regiam non pertrahantur,“ ez tökélletessen elég biztosítás, 's ha elég nem volna is, meg nem engedve a’ Trencséni javallattal nagyobb mértékű biztosítást eszközleni nem fogunk. c.) Megeggyezik a Szólló abban, hogy ott, hol nem a' közös jövedelmekből , hanem egyik földes Urnák magányos erszényéből folytak ki a’ proportionalis per költségei— ezeket a’többiek interestül együtt megtéríteni tartozzanak, senki sem lévén köteles azzal, hogy az ő birtoki csendességeket és boldogságokat, magánosán saját pénzein eszközölje; a’ mi pedig d.) Az appellatát illeti e’ részben azt kívánja a’ Szálló, hogy a’ proportionalis per a’ Vármegye Törvényszékéről is a’ Kir. Curiára birtokon belől vitessék feljebb — ugyan is! nem áll az, a’ mit a’ Komárom Vármegyei Követ mondott, hogy a: Vármegye Törvényszékéről eddig is, csak azon perek vitettek volna birtokon belől feljebb a’ Királyi Táblára, inellyekben valaki a’ kinyilatkoztató vagy pótoló hit letételére köteleztetek! mert a‘ 12,000 forintoknál nagyobb töke pénzt tévő adósságok, s az úgy nevezett „causae antiquae successionis, és a’ causae pignorum quaestionis antiquae successionis involventes“ birtokon belől vitettek feljebb eddig is a’ Királyi Curiára, márpedig mind ezen perekkel a’ proportionalis pernek sok tekintetekből igen nagy hasonlatossága van — ’s ebben a’ per substratuma is igen nagy — egyéberánt mondjuk ki az igazat ott vagyunk már, hogy vagy akarjuk, vagy nem a’ proportionalis perben birtokon belől kell az Ország fő Törvényszékeire megengedni az appellatát — ugyan is! nem a’ lesz már ezután a’ proportionalis per a’ mi eddig volt és ezután proportionalis és Úrbéri regulatorius pert egy más nélkül gondolni is alig lehet, mert az Úrbéri VII-dik Törvény Czikkely 6-dik §-sának d.J pontja nyilván úgy parancsolja; hogy a’ proportionalis és regulatorius pereket mind megindítani, mind elitélni, mind végrehajtani is együtt és egyszerre kell; végre tettleg mi is lenne abból, hogy p. o. a’ regulatorius per az Úriszékiül, a’ proportionalis per az Al-Ispánytól a’ Vármegye Törvényszékére appelláltatván,’s ez által mind a’ kettő elítéltetvén, minthogy az Úrbéri VII-dik Törv ény Czikkely 4-dik §-sa szerint minden úrbéri pereknek részszerint a’ Királyi Curiára, részszerint a' legfőbb Kormányszékekre, birtokon belől kelletik appelláltatui — egy részről, a’ proportionalis perben az intra dominium appelláta meg nem engedtetnék, a’ regulatorius per pedig birtokon belől appelláltatnék. — Ebből mi lenne? kérdi a Szólló? az hogy a’ proportionalis perben hozott Ítéletet még exequalni se lehetne mind addig, míg a’ véle természetes és szoros öszveköttetésben lévő regulatorius per is leg felsőbb helyen megvizsgáltatva vissza nem küldetik — sőt hogy a’ proportionalis perben hozott Törvényszéki ítélet a’ regulatorius) per legfelsőbb ellátása előtt exequáltathassék a’ Fő Kormány minden bizonnyal meg sem is fogja engedni — azért is a' Szólló a’ proportionalis perben, a’ mint eleve kimondá az appellátát a’ Királyi Curiára is birtokon belől kívánja megengedtetni. — Ugocsa Vármegye 2-dik Követe: A’ Királyi parancsolatokra, költségek és azoknak kamatjaik megtérítésére nézve, tökélletesen egy értelemben van előtte Szólló Borsod Vármegye érdemes Köv etjével, ellenben az appellatára nézve egészen
