1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
28 365. ŰLÉS. 13. Oct. kívánnunk kell azért azt megtudni — a’ mit csak úgy érthetünk el, ha ezen szerkeztetést megküld vén arra rendelést várunk, minekelötte országos tanácskozás által kötelező erejűvé tennénk. — Azért is újra oda nyilatkozom, szűnjünk meg e’ tárgy felett tanácskozni mind addig, míg a’ kerületi szerkeztetésre utasítások érkezhetnek. — Az Elölülő a’ Szállott Követ előadására megjegyzi, hogy azon állítása, mintha itt a’ nemesség jussai csonkittatnának, avagy mintha itt soha még nem hallott terhekről volna a’ szó, melly eránt szükség lenne utasítást várni semmiképpen megnem állhat, itt jus csonkításról szó nincs, mik itt c’őfordúlnak azok már Országgyűlési határozat által befejezve vágynak, és ezen javait Törény Czikkelyre utasításra várakozni éppen nincs szükség, a’ jobbágy telken v lakó nemesség fizetése Í825. Országgyűlésén lévén elvégezve az eráüt minden Törvényhatóság adhatta utasítását, a’ deserták szinte 1825-iki Országgyűlés végzése folytába Írattak öszve, nem lehet tehát mondani, hogy mostani új és isméretlen tárgy volna, a’ puszták népesítése már Törvénybe iktatva van, azért a’ Rendek most is azon Törvény mellett maradhatnak, eképpen ezen fel vett ürügy czélra nem vezető idövesztés lenne, azért a’ Törvény Czikkelyt felvétetni kívánta. — Heves Vármegye 2-dik Követe: Beregli Vármegye Követének azon indítványát, hogy ezen T. Czikkely mielőtt országos tanácskozásba vétetik, igen érdekes volta tekintetéből előbb a’Küldőkkel közöltessék képviselői helyheztetésébennem pártolnia nem lehet. De más tekintetek is fordulnak elő, mellyek miatt ezen T. Czikkelyt a’ mostani alakjában országos tanácskozás alá venni nem lehet, ugyan is az , hogy előbb a’ nemesek köz terhei eránt tabulare Conclusum hozattassék, ’s azután legyen arról szó, hogy minő köz terhek, 's minő alakba álljanak meg? sem a’ Törvényhozási, sem a’ logical rendszerrel öszve nem fér, 's ha a’ KK. és RR. tanácskozásaikba ezen rendet követik akkor éppen úgy tesznek, mint az az építőmester, ki előbb a’házat tökélletesen elkészíti, ’s azután akar annak fundamentomáról gondoskodni. — De egyéberánt is azt hiszi, hogy a’ Törvényhozásnak fő feladása nem abban áll, hogy egy nép osztályáról a’ másikra tolja a’ terheket, hanem abban áll, hogy magokat a’ terheket könnyebbítse , mert ha csak egy osztályról is a’ másikra tolatik a’ teher, akkor csak egy némelly lakosokon van segítve, de magán az Országon nem, mert az Ország továbbá is kéntelen a’ terhet viselni, ellenben ha a’ terhek enyhítése eszközöltetik, akkor könnyebbedni fog nem csak egyes lakosoknak, de magának az Országnak is a’ terhe. — De van még itt egymás fő tekintet is, t. i. diaetale Conclusum szentsége, .igazolja ezen diaetale Conclusum valóságos voltát mint az úrbéri 1-ső Törvény Czikkely, mind pedig az úrbéri Felírás, melly e’ jelen tárgyra nézve, a’ következendőket foglalja magában „<*' megálapítandó“ ,,<determinanda“ szónak kihagyása azon érdekes kérdésnek mellékes eldöntését, round maga után, mellyek a' jobbágyi telkeken létezd nemesek által viselendő köz terhek közül több tekintetben /ordáinak elő, miután pedig mi a’ személyes, és a telken fekvő terheknek miségéről ’s kiilömbségéről nem csak az ollyan telkeket bíró nemesekre, de magokra a jobbágyokra nézve is minden esetre, még a jelen Országgyűlés lefolyta alatt litvánunk rendelkezni, a' kihagyatni javait ,,megállapítandó“ „determinanda“, szónak következő kifejezéssel T. Törvény Czikkely által meghatározott(í ,iarticulo T. determinataleendő felcserélését, czélerányosabbnak tartjuk, — miutánn »V
