1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
3G5. ÜLÉS 13. Oct. 29 után tehát az úrbéri Felírásban világosan kiköttetett az, hogy mind a’ nemesek, mind a’ nemtelenek köz terhei ezen Diaeta alatt okvetetlenul meghatároztalak, ’s a’Felírás ezen ágára a’Kir. Resolutio semmi észrevételt nem tévén, abban megnyugodott, ’s így e’ részben valóságos diaetale Conclusum hozatott, a’ KK. ésRR. igazság szeretetétől, és consequcntiájától azt, hogy a’Conclusum által kijelelt ösvénytől eltávozzanak, annál kevesebbé telteti fel, mivel a’KK. és RR. nagy része még a’ kerületi végzéseket is oily szent tettnek tartja, hogy azok megváltozására még ugyanazon kerületi ülésben sem lehet vissza lépni, — Megyéje részéről tehát oda szavaz, hogy mind addig még a’nemtelenek közterhei el nem határoztatnak,’s így ezen Törvény Czikkely tökélletesen ki nem egésszittetik, addig ezen Törvény Czikkely országos tanácskozás alá ne vétessék, ’s a’ midőn ezt kívánja, meg van győződve a" felől, hogy egyebet nem kíván, mind azt, a’mit a’ dolog természete, a' logicai rendszer, és a’ Conclusumok szentsége okvetetlenul megkíván. — Az Előlülő válaszolta Heves Vármegye Követjének, hogy valamennyi terheket megszabni, és eggyenként elhatározni mint a’ Szálló Követ kívánta, egyedül csak az adó Biztossági munkálatban eszközölhető, mit Heves Vármegye Ivövetje említett az Országgyűlési végzésre nézve ez mind addig állott, még ezen Országgyűlési végzés ’s a’ junctim meg nem változtatott, de a’ KK. és RR. a’Kegyelmes Kir. Választ elfodadváu ’s az excerptákhoz állván, a’ Contribut. Commissariaticum jövő 0 rszággyűlésen fog csak felvétethetni, e’ mostani javait Törvény Czikkely nélkül pedig urbért behozni nem lehet, ’s ennek elmellőzése ezen hazára hasznos, és kívánatos czélunktól, és kötelességünktől vetne el bennünket, azért a’ T. Czikkelyt felvétetni ismételve javallá. Bihar Vármegyének 2-dik Követe ekképpen szállott: Fennálló sarkalatos Törvényeink szerént országunkban ugyanazon egy nemesség vagyon, nem lévén eddig semmi külömbség a’ birtokos, és birtoktalan nemeseknek jussaik, és kiváltságaik között, igaz ugyan, hogy a’ közelébb múlt századokban, a’ birtoktalan vagy is armalista nemesektől a’ Megyei házi pénztárok számára bizonyos mérsékelt taxa vétetett, de azon taxálás is, mint tudva vagyon, az 1805: 1-ső Törvény Czikkely által örökre megsziintetődött. Továbbá azon elv: hogy a hoz teher a funduson semmikép ne feküdjön az 1741: 8-dik és 170°X: 12-dik Törvények szerént E- leink által Országunknak azon alapos jussai közzé számíttatott, mellyeknek eltörlése, sőtt magyarázása is, a’ Törvényhozó test hatósága alól kivétetett. Tudom ugyan, hogy ezen elvet úgy kívánnák némellyek értetni, hogy a’köz teherért a fundust elfoglalni ne lehessen: de éppen az eíléle, és minden más magyarázatot tiltanak az áitalom felhívott Törvények — nem lehet tehát ezen úgy nevezett T. articulust, melly a’ terhet a’ fundushoz kötvén, a’ birtoktalan, vagy is jobbágyi telket használó nemeseket, köz adófizetés, és köz teher viselés alá veti, fennálló alapos Törvényeinket megegyeztetni. De nem lehet azt a természeti törvénnyel és a’ köz igazsággal is megegyeztetni. Ugyan is a természeti osztó igazság azt kívánja, hogy a’ köz terheket minden hazafi polgár tehetségéhez mért erányban viselje. Itt pedig ezen Törvény javallat által nem egyéb czéloztatik, hanem hogy a’ köz teher alatt eddig nyögött szegény adózó népen a’ hasonló szegény jobbágy nemes segítsen; a’ birtokos vagyonos nemesség pedig ezután is minden teherviseléstől ment maradjon. — Jegyző-Könyv. XII. Darab. 8
