1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
365. országos ülés
365. OLES. 13. October. 27 valakitől annyival inkább egy nép osztálytól valamit, de kivált legdrágább kintsét szabadságát, mellyet szent ereklyeként századoktól megszokott%o*yedül boldogító bálványául tekinteni, elvenni az ő Megegyezése nélkül — tűrhetetlen, kivált a’midőn az elvett jogért semmi pótolék sem adatik, — már pedio-ha végig tekintem ezen circuláris szerkeztetést, melly itt most napi rendre tűzetett ’s melly az úgy nevezett T. articulust foglalja, mit látni egyebet benne, mint véllünk egyforma joggal biró nemes társaink terheltetését, minden űj pont ezen szerkeztetésben egy egy bírt jussától fosztja meg őket, minden új paragraf egy egy újj nyomosító terhet rak reájok, és van e’ potolék érette? — tehetségünkbe van e’ elvett jussaikért másokat adni ? felelet nincs. — Ugyan mihő érzettel számolhatunk rövid időn elöttök sáfárságunkról, minő érzettel mondhatjuk nekiek: mi jónak láttuk elvenni a’ ti vérrel szerzett jussaitokat, és értek semmit sem szereztünk számotokra. — Nem, ez nem lehet Tek. KK. az ő közvetetlen megegyezések nélkül, ezt csak a: nemzet többsége köz megegyezése teheti, már pedig az előttünk lévő szerkeztetésben több ollyan terhelő pontok vannak, mellyekre nem is adhattak vagy ha adtak is némelly megyék csak történetesen adtak utasítást, mert a’ nagy rész nem is képezhette, hogy illyes valami a’ meddig constitutionk feláll, megtörténhessen, illyen pont melly az elpusztult telkekre terheket hárít, illyek a’ megnépesitelenedetí pusztákra háromlandó terhek, ezekre és több pontokra, több Megyék nem is adhattak utasítást, azért szükségesnek elkerülhetetlen szükségesnek, sőtt szoros kötelességünknek látom, hogy ezen kerületi szerkeztetést, minekelötte kötelezővé válna megküldjük Küldőinknek, és csak az arra vett utasítás uíánn tanácskozunk országosan rólla, szükséges, sőtt igazságos is az, hogy egy constitutionalis Országban terhek csak a’nemzet többsége megegyezésével válaltassanak, már pedig a’ nemzet többsége akaratját csak úgy tudhatjuk meg, ha ezen elkészített szerkeztetést velek tudatjuk, ha ők jóvá hagyják, nyugott lélekkel mondhatjuk : légyen nékik az ő akar at jók szerént, de ha egyszer kötelezővé tettük és az a’ nemzet többségének nem fog tetszeni, lesz e’ többé visszalépés? soha sem, sőtt azon furdáló érzés követend bennünket, hogy a’ nemzet akaratja ellen reá terheket szabtunk, ezt tennünk nem szabad, mink a’nemzetnek csak orgánumai vagyunk, azért csakúgy felelhetünk meg kötelességünknek, mellyet a’ nemzet bizodalmából magunkra válaltunk, ha annak bizonyos akaratjai megtudjuk , és a’szerént végzünk. De miért is ne tennénk ezt, mind öszve sem sok időbe kerül, és addig van előttünk elég végezni való munka, több tárgyakat tűztek ki a’ Tek. KK. es RR. még az Országgyűlésén elvégezni, egyezerre lesz reájok a1 sanctitf, miért tehát éppen evvel sietni, a1 mi eddigi törvényembe ütköző, nem de mind egy az időre nézve ezt vagy mást vegyünk fel előbb, időt nem vesztünk, ha még erre útasitások nem érkeznek más tárgyban foglalatoskodunk is, mellyek bizonyosan jótékonyobbak lesznek a’nemzetre ennél, sok Megye van, a1 melly megegyezett abban , hogy a’ ki usufructuatio útján telkeket veend, bárha nemes is viseljen köz terheket, de alig van ollyan, melly ezen redactioba valókat mind elválalná, azért ha azoknak akaratjokat, be nem várnánk, a1 nemzet, és világ terhelő Ítéletét méltán vonnánk magunkra, nem de úgy tűnne fel a’ világ előtt illy fontos tárgy siettetése, mintha félnénk attól, hogy ellenkező útasitások érkezendenek? nem szabad pedig attól félni, mert a’ nemzet csak utasításaikba jelentheti ki akaratját, 7*
