1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
580 • / 378-dik ÜLÉS. 22. October. liát a’ proportionalis perrel, raelly eddig is gyakran a’ mostani lassú ’s alkalmatlan úton 25. esztendeig húzódott, sok újjabb, ’s nem olly könnyen tökélletes világoságra liozható kérdések öszveszövóduek, akkor csak ugyan a’ mostani ivadék az alkotandó Törvénynek jótékonyságában alig ha fog részesülhetni, már pedig a’ Karok és Rendek azért leginkább kívánják a* napi renden lévő Törvény Czikkelyt még e’ jelen Országgyűlése alatt sancionáltatni, hogy az eddigi közösen birt haszonvételekre nézve igazságon alapúit egyarányosság mennél előbb behozattassék, ’s ez által nem csak a’ közbirtokosságokban a’ közös javaknak aránytalan használatából támadni szokott viszálkodások végképen megszüntessenek, hanem egyszersmind a’ mezei gazdálkodásnak czélerányosabb üzése is lehetővé tétetvén a nemzeti szorgalomnak gyarapodása nevekedjen. — Elösméri ugyan a’ Szólló, hogy a’ praescriptio nem az igazság szoros szabályinak minden oldalról tökélletesen megfelelő birtoki czim, de ha már egyszer Hazánk világos Törvényei azt megengedték, hogy a törvénytelenül elfoglalt idegen jószág 32 esztendeig folyvásti, és békés használat által az elfoglalónak kétségtelen sajátává váljon, miért kellene kevesebb kedvezést azoknak adni, kik azt foglalják el, a’ mihez némelly még tudva nem lévő részben valódi jussak ’s keresetük vagyon. — A’ mi végtére azon ellenvetést illeti, mintha a’ kerületi szerkeztetésnek javallott változtatásával csak a’ nagyobb birtokosok önkényes hatalmaskodása pártoltatnék, a’ Szólló éppen ellenkező véleményt tart, mert a felföldön, a' hol számos helyeken a’ birtok felette apróbb részekre van felosztva, ’s ezek annyira egymással összekeverve, hogy némelly esetekben kétségtelen privatus birtokára is Csak az vigyázhat fel tökélletesen, ki maga földjét miveli, vagy rétjét kaszálja, a’ praeseriptiónak megállapítása inkább a’kissekb birtokosoknak, kik nagyobb könnyebbséggel a’ közösből valamit elfoglalhattak kedvezne. — A’ Szólló tehát a' határbeli közös haszonvételekre nézve az egyarányoságnak behozatalát sikeresiteni, ’s minden kitelhető módon elősegíteni, nem különben a’ közbirtokosságokba létező viszálkodások, és elsokasodott pereknek minden alkalmát elzárni kívánván, a’ kitűzött jótékony czélnak mennél előbb, ’s biztosabb elérése végett kész az Esztergomi javallatot az idő múlás határ évi megszaporításával is elfogadni. •— Borsod Vármegye 2-dik Követe: Zala Vármegye Követének ellenvetései meghallása után is azon vélekedése mellett marad; hogy a’ proportionális pernek az osztálybeli (divisionalis) perrel a’ magyar Törvény szerint szoros analógiája van, ’s a kettőjük közti különbség csak ebből áll, hogy a’ proportionális perben osztozkodó közbirtokosok között egyedül „juris“ az osztálybeli perben osztozkodó atyafiak között pedig „juris et sang vinis communio“ van — egyébiránt azt jegyezvén meg a' Borsod Vármegyei fellyebb előhozott utasítására Zala Vármegye Követe, hogy nem csak Magyarország, de egész Europa előtt ösméretlen is szokatlan törvénykezési elv az, hogy valaki „titulum possessorii“ önn maga tartozzék felfedezni, és megnmtatui: erre a’ Szólló rövideden csak azt feleli, hogy az osztálybeli perekben a’ jószágba beült testvér még hit alatt is köteles felfedezni azt, hogy a’ közös szülék halála után, hogy mit és mennyit foglalt el? a’ mit elfoglalt hová tette? Végre vau Magyarországon két per, mellyben a birtok titulussá törvényes volta megmutatását nem a’ felperesre, hanem az alperesre hárítják a’ Törvények — ezek közül egyik per a’ ..processus ad dandam contradictionis rationem“ a’ másik per pedig a’ „pro••as» f« wsif.;?;• it - >\ ,
