1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
t vessns ad sublationem curialium beneficiorum“ következéskép a Borsod Vármegyei utasítás se Európában, se Magyarországon — nem új elv, — Fejér Vármegye 2-dik Követe azt tartotta; Hogy igen is megegyez az osztó igazsággal, hogy az, a’ ki külön bírt jószágot elfoglal, praescribálliasson, annak pedig, a’ ki közösen birtat foglal el, a praescriptione használhasson, mert mikor valaki tudván, hogy az ó jószága elfoglaltatott, 32 esztendeig jussaira nézve óvást nem tesz, megérdemli, hogy büntetessen, de az együtt birt jószágra hogy felügyeljen, hogy Péter Pál abból semmit ne foglaljon, nem lehet, ugyan is tudjuk, hogy történnek az illy foglalások, t. i. az egyik közbirtokos egy kis sövényt csinál, hogy a’ marha az ő tulajdonára ne menjen, esztendő elmúlik, elveszi a’ sövényt, ismét killebb teszi, így lassan lassan praescribal, a’ praescriptiónak eltörtése a' szegényebb embernek szolgál hasznára, és e’ részben megfelelt magának Sopron, hogy a’ nagy földes Úr elvetteti a’ kerítést, de próbálja, a’ kis földes Úr vesse el a’ n^igy Úrnak kerítését.—* Mondatik ugyan, hogy nem igazság, hogy mind a’ mellett, hogy valaki megveszi a’jószágot, bírja 32 esztendeig, és praescribál, néki jön egy másik, megmutatja, hogy 600 esztendő előtt foglalás volt, azt elveszi, de erre kész a'felelet, hogyha bár melly iromány mellett vesz is egy jószágot, eljön egy másik, pert kezd, megmutatja, hogy ötét illeti a’jószág, azt elveszi, de az evictio erejével a’ másik magáét meg kapja. — 0 a’ szerkeztetést megtartani kívánja. Nyitra Vármegye 1-ső Követe: Zala Vármegyének Követe elösméri azt, a’ mit Borsod Vármegyének Követe felállított, hogy' sangvis sangvini non praescribit, de azt se fogja tagadni, hogy fiú ágot illető jószágban Ieányr ág praescribálr mert azon jószágok eránt külsőnek tekintetik — a’ mint a’ communio juris vérszerint való atyafiak közt a’ praescriptiót nem engedi, úgy a’ közös birtokosok közt, határb'eli közös haszonvételek iránt, a’ mennyire köztök közösek, eddig divatozó törvényes szokás bizonyítja, hogy' praescriptiónak helye nem volt, következőleg ha a^ atyafiak közt praescriptiót eltörleni nem lehet, e’jelen esetben sem lehet, mellyben csak azon egy' elv communio juris forog fenn. — Zala Vármegy e 1-ső Követe nem oszthatta véleményét Nyitra Vármegye Követének, mert azon axiómának „sangvis sangvini non praescribit'1 egy oldalú magyarázatot adott, ’s például felhozta a' leány ágat, és azt mondotta, hogy a’ leáuyág vér szerint való atyafi még is a’ fiúágot illető javakban praescribál, ez ugyan igaz, de miért praescribál, azért t. i. hogy a’fiúágat illető javakban idegen, és juris communiója nincs, de a’juris communio sem elegendő maga a’ praescriptio meggátolására, mert a’ condonatariusoknak juris communiója van, egymásnak még is praescribálnak, a’ praescriptio, megakadályoztatására tehát juris et sangviuis communio kívántatik, már pedig tudjuk, hogy a’ compossesoratusokban a’ birtokosok közt nincs mindég juris et sanguinis communio. — A’ mi a Borsod Vármegye Követe által felhozott eseteket illeti, azok ó ellene argumentumul szinte nem szolgainak, mert maga mondta Borsod Vármegye Követe, hogy a’ proportionalis perre egyedül juris, az osztályos perre pedig juris et sangvinis communio szükséges —• a’ ini pedig ad dándam contradictionis rationem indított pert illeti, vagy van birtokában az alperes^vagy nincs, ha birtokában nincs, de regula ötét illeti a proba, ha pedig birtokában van, mindenek előtt a’ donatarius köteles a’ donatio titulusát megmutatni, és a’ contradictor csak akkor tartozik felelui, midőn az ellenkező próbával terhelve Jegyző-Könyv. XlI-dJe Darab. 71 373-rt* VlÍS. 22. October. 281
