1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
% 373-dik ÜLÉS. 22. October. 279 Zala Vármegye első Követe: Annyi különbség van e' tárgyra nézve az Országban, hogy azt az esetet, a’ mi egyik vidéken előfordul, a’ másik még csak nem is isméri. — Igaz a’ mit Borsod előhozott hogy sangvis shngvini non praescribit, de sok compossesoratus van, hol olly birtokosok vannak, kik között semmi vérség sincs. — Ha juris axiómát hozunk elő, nagyobb lesz a’zavar, mert másik axioma: metis non praescribitur, sed intra metas, azt pedig el nem lehet hitetni, hogy ha valaki egészet elfoglal, akkor a’ praescriptio elegendő titulus possessorii, ha pedig nem egészet foglal el, akkor nem elegendő. — A' mi csekély biztosság van a’ Magyar nemesi birtokban, az leginkábba’ praescriptiótól van, mert ha a’ birtoktól abstraháljuk a’ praesCriptiőt, nehezen marad valaki, ki azt mondhassa, hogy ebben vagy amabban a’jószágban kétségtelen birtoka van, a’példa, a’ mit előhozott a’ praescriptióról, mutatja, hogy a’ Törvényszékek is zavarba voltak. Azt mondja ugyan is az Elölülő, hogy ha a’ közbirtokosok közül valemellyik 500 hold legelótt osztály után a’ közösből elfoglalt, proportio alkalvával ezen 500 holdat annak rátájában kell bészámítani; de hát ha a’ foglalás több, mint az egész ráta, a’ mi ót illetik tagadhatatlan, hogy a’ praescriptio nem igazságos az illyetén esetben, de még kevésbé igazságos, ha a’ másik falut foglalt el; és még is e’ legislatio megállapítja a’ praeseriptiót. — A’ mit Borsod előhozott az Európában elsó példa a’ legislaíióban, hogy a’ birtok titulussal a’ birtokos tartozzék meg bizonyítani, mert a’ birtok titulussal ellenkező proba nélkül a’ birtokos bébizonyítani sehol sem köteles. A’ ki a’ compossessoratust ösméri, tudja, hogy vannak esetek, hogy sokan vettek extravillanumot a’nélkül, hogy az intravillauumból valamit vettek volna: és így az extravillanumban többet bírtak, mint az intravillanumban, ezeket pedig a’ birtokból kizárni nem lehet, nem is igazságos. Ó tehát a’ praeseriptionalis terminus megállapítását óhajtja, azonban ha a’ Karok azt el nem fogadják, ám legyen, de a’ Borsodi javallatban semmi esetre meg nem egyez. Somogy Vármegye 2-dik Követe egyet ért Pest Vármegye Követével, hogy elébb kellene értekezni a’ kulcsokról, mint a’ praescriptióról szóllanánk, mert Küldői az itt javait kulcsok közül egyedül a’ ramalitást, ratalitást tartják igazságosnak — a’ többi irgalmatlan kulcsoktól irtóznak, 's azt tartják, hogy a’ proportionális per ex usu nem szolgálhat senkinek fegyverül arra, hogy magának birtokot szerezzen, azt öregbítse, vagy másokat abból ki rekesszen; ezekhez több oklevelek, hosszas perlekedés, ’s más út szükségesek. De a közös haszonvételekhez nem is lehet azon birtokot számlálni, melly már valakinek magános használatában van. — Azért még a’ Karoknak és Rendeknek jövendő határozatát nem tudja a’ kucsokra nézve, itt az idő múlás felől teendő rendelést kihagyatni kívánja. — Liptó Vármegye Követe QladocsányO: Mikor a’ proportionális Törvény Czikkely ennek előtte egy esztendővel a’ kerületi Ülésekben tanácskozásba vétetett, akkor lehetett még némüképen oltalmazni a’ most felolvasott 1-só §-ban foglalt rendelkezést, mert az időben mindenki biztosan reménylhette, hogy a’ perlekedést rendszerünk hijánai a’ jelen Országgyűlésén orvosoltatni, ’s a’ perek mennél hamarébbi, is kevesebb költséggel járó béfejezésére vezető minden czélerányos módok elóvétetni fognak, de most ellenkező képpen áll a’ dolog, az Úrbéri rendszeres munkálatnak , ’s némelly más előkelő tárgyaknak elintézése után az Országgyűlése eloszlaltatik, ’s az egész törvénykezési munkálat boldogabb időre halasztatik, ha te-70«
