1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
278 373-dik ÜLÉS 22. October. tartanul bir. A’ Törvényhozói hatalom intézkedésében soha eléggé nem fegyelmezhetett arra, hogy a’ tulajdoni igazak meg ne sértessenek, és semmi veszedelmesebb nem lehet, semmi az elégületlenség magvát inkább nem terjesztheti, mintha a’birtok biztoság ingatag leend, a’ történne pedig, ha a’ jelen szerkezett úgy, a’ mint vau, megmaradna ez az elidősítési birhatási jus most egyszerre, még pedig visszahatolag eltörülhetne. A’ praescriptio Törvényeinek világos értelmében polgárilag a’ kereset igazságos czimjét kölcsönözte el annyira, hogy tagadni nem lehet, hogy az illy jusson szerzett birtokokban eddig eladás, csere, zálog ’s a’ t. minden aggadalom nélkül tétetett, !s tétethetett, mert a’ Törvény a’ praescriptiót úgy jeleli, mint exceptio peremptoriát, melly a bírói beletekben bár melly erős jussokat elenyésztetett, mind ezt olly könnyen ketté vágni, és a’ birtokokat megzavaró rendelkezést megállapítani a’ múltakról való gondoskodás, és a’ Status fó czélja sértése nélkül nem lehet, ha az állana, a’ mit az Elnök felhozott, hogy a’ ki mit praescriptio útján bir, tőle elvétetni nem fog, hanem a’ többinek is ugyan annyi adatni, talán meg lehetne nyugodni, de az előttünk fekvő Törvény javallat 1-só és 13 §-a, mellyet, felhívott kétségen kívül egészen más tartalmú, ó tehát legfelyebb abban állapodhat meg, hogy az olly birtok, melly valaha foglalva volt, és pedig az elídósítés szakát meg haladná, az egyarányuságban kultsul ne szolgáljon, de hogy azon birtokokból proportionalis utón kivetkőztetődjön valaki, sem a’ Törvénnyel, sem a’ Status czéljával megegyeztetni nem tudja. — Sopron Vármegye 2-dik Követe úgy látja, hogy az eddig szállott Követek közül egy sem felelt meg annak, a’ mit Tolna, és Esztergom mondott, fejtsék tehát meg legalább azt, a’ mit az Esztergomi Követ előadott; vallvon ollyan birtok,melly valakinek 32. 50, vagy 100 esztendeig, vagy akár meddig birtokában volt, tulajdon volt e? eladhatta e? megvehette e más? felválthotta e? Ó azt tartja, igen is el is adhatta, más meg is vehette, annak fel is vállhatta, ha tehát ez úgy van, miután valaki egy jószágot meg vett, az^árát letette, ’s magához vette, micsoda igazság lesz, hogy ha most előáll egy harmadik, megmutatja, hogy azon vett jószág 600 esztendő előtt foglalás volt, a vevőt, Vagy is újabb birtokost kivesse azon jószágból, ha magában a foglalás igazságtalan volt is, de a’ praescriptio azért van, hogy a’ birtokra nézve állandóság legyen. — A’ Karok az Urbáriumba azon princípiumból mentek ki, kogy kiki magáét birja, a’ paraszra nézve is ezt fentartották, hogy a’ paraszt a magáét csendesen bírhassa, tegyen vele a mit akar — mondja meg bár ki: vallyon van e nagyobb nyomorúság Európában minta’ compossesorotusokban? találtatik e valahol nagyobb zavar, és ellenkezést Bizonyára ezen Törvény által az eszközöltetik, hogy a' zavarok maradjanak megörökre, ’s csak a’ nagyobb földes Urak, és jobbágyok legyenek boldogok, mert e’ mellett a’ Törvény mellett soha sem lesz commassatio, pedig az a' Karok akaratja, hogy a’ compossesoratusban is az a’ bolgogság jöjjön bé, a’ mi a’ nagy birtokokba. Igaz hogy a’ potior,foglalt többet, de a’ nélkül, hogy csak inhibeálni is merték volna, a’ nagy Úr pedig a’ tisztjei által felvigyázott. — Az ellenvetés lehet, hogy ha a’ ki 32 esztendő olta valamit bir, annak meg kellene maradni, a' commassatio lehetetlen volna, de azt kell rendelni, hogy a’ foglalást is tartozzon commassatio alábocsájtani, de annak a’ commassatio után is maradjon birtokában.
