1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
3?3-dik ÜLÉS. 22. October. *277 ségtelen birtokot szerző titulust Törvénykönyveibe bé nem iktatta volna, ’s hogy mérő serpenyőbe vévén azon hasznot, melly egyes birtokosokra a’ praescriptio meg nem állapításával háramolna, azzal a’ kárral, melly az egész nemzetet érné ha a birtok szünteleni per, és kutatás tárgyáva vevódne; a’ praescriptio a’ pojo-ár* társaságra hasznot hoz, kétségtelen, de a’ praescriptio haszna és kárának taglalása úgy is a’ napi renden nem lévén, csak arról vagyon a’ szó, vallyon Törvényeink a’, kérdéses tárgyra nézve megszüntették e’ a’ praescriptiót kivételkép vagy nem? — Még senki a’ Szállók közül illy kivételi Törvényt elő nem hozott, sót azon curialis decisio is, mellyet az Elölülő felhozott azon szavaival, „pluribus annis csak a’ több esztendőkig birt foglalások vissza csatolását, távúiról sem rendeli pedig azt, hogy az idősülés idejét meghaladó birtokot kellene az erányság pörbe visszacsatolni. — Nem de a Törvények ezen rendelete, és a’ Birói fő Törvényszékek olly iteletei mellett mindenki, a’ ki illy természetű birtokot szerzett, a’ Törvény és Birói iteletek védpaizsa alatt méltán reménylhette, hogy az illyetén birtokára nézve örök időkre biztosítva vagyon, és most az illy visszaható, az eddigi Törvényeinkkel ellenkező határozattal megfogjuk igazságos reményétől fosztani, — és a’ mi csak éppen a’ Törvény — a’ mellynek kötelessége vaia étet örök időkre biztosítani. — Nem áll Nyitra Vármegyének azon ellenvetése, mintha a’ ramalitás és ratalitas később történendő megállapítása meg nem állhatna —mert el lehet azt határozni, hogy az illy étén birtok törvényes birtokossánál megmaradjon ugyan, de a’ közös birtok felosztásának kulcsául ne használtasson — sőtt ez is egyedül az igazság; mert a’ praescriptio egyedül a’ szerzett birtok megtartására, nem pedig a’jussok szerzésere szolgálhat alapul. — Boldogítja a’ gazdagot, vagy szegényt ezen Törvény? a’ Törvény hozatalában tekintetet nem érdemel, mert a’ legszegényebbnek kunyhója megtartására semmivel sincs több jussa, mint a’ leggazdagabbnak, bár melly nagy kiterjedésű birtokának biztosítására, noha erről lehetne a’ szó, inkább tart Tolna Vármegyével, hogy a’ gazdagok tisztei, és ügyészei által inkább védelmezhették tulajdonokat a’ foglalástól, és ha foglaltak ezen foglalásukat hamarább megtarthatják, a’ szegényebb foglalásait pedig archívumbeli irományaikkal (a’ mellyek hijjányával a’ szegényebbek igen gyakran vannak) könyeben be bizonyíthatják. — Borsod Vármegyének azon állítása: hogy a’ határok és osztályos atyafiak közt nincs helye a’ praescriptiónak, ide nem egészen alkalmaztatható, mert a’ Törvény szoros magyarázaté lévén, tovább, mint annak rendelése, nem terjedhet — a’ helység és helység közt, a’ Törvényhatóság es Törvényhatóság közt a’ határokat örök időre fentartani, a’ polgári társaság magosabb czélja kívánja — az osztályos atyafiakra nézve a’ vérnek szentsége tiltja pártolni az igazságtalan elfoglalást, és még is Törvényeink különösen a Hármas Könyv 1-ső Része 40. Czikkely 5-dik 6. §-sa egyedül a’ tulajdonra, nem pedig az ususra szünteti meg a’ praescriptiót. — Hozzá járul, hogy a’ köz birtokosságban idegenek is lévén, már ennél fogvást is a’ H. K. 1-ső Résznek 78 czimje nem alkalmaztatható. — És igy előbbi előadását így felvilágosítván, ennek tartalmához egész kitersedésében ragaszkodik. Rékés Vármegye Követe ''Szombathelyi pártolja Tolna Vármegye azon indítványát, hogy az egyarányságnál fogva az osztály azon birtokokra ki ne terjedjen, mellyeket valaki az elidósítés jussánál fogva hoszszas időktől olta háborítlia- Jrgyzó Könyv. XII-dik Darab. 70
