1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
576 373-ilik ÜLÉS. 22. October. v laltatnak „objectum proprrrtionis constituunt cuncta beneficia,u következendóket nec dum divisa“ liozzá tétetni kéri. — Borsód Vármegye 2-dik Követe is azon értelemben lévén, bogy a’ proportionalis perekben a’ közösből foglalt földekre és hoszonvételekre nézve magát is praescriptióval ne védelmezhesse, e’részben a’ kerületi szerkeztetést meghagyatni kívánja, ’s a’ Tolnai Követtel éppen ellenkezőleg azt hiszi, hogy a’ praescriptio itteni meg nem állapítása nem a’ nagy Urakat boldogítandja, hanem a’ kissebb tehetségű nemeseknek, és apró köz birtokosoknak lészen a’ hatalmas dynastáktoli elnyomás ellen bizonyos palládiuma — meg kell állani tehát a’ szerkeztetésnek e’ részben még azért is, mivel a’ proportionális pernek nagy hasonlatossága, és szomszédsága van a’ határbeli, és osztálybeli] perekkel — ezekre nézve pedig azt mondja még ekkoráig is a’ Magyar Törvény hogy: in processibus metdlibus, et inter fratres indivisos non currit praescriptio. — Egyébiránt Küldőitől nyert utasítása szerint kötelességében áll indítványba venni, hogy mivel a’ proportio természete azt hozza magával, hogy a ki belső birtokához képest a’ külső földekben, vagy más haszonvételekben illetőségénél többet bir, attól minden ellene való bizonyítás szüksége nélkül elessen, ’s ha ne talán igazságot is tudna bizonyítani, a* bizonyítás kötelessége ő reá hárítassék — az 1-ső §-ból ezen szavakat „quam etiam illa, quae a communione per quemcunquc compóssesorem avulsa probari potuerint‘ hagyassanak ki. E’ jelen §. első két sorai pedig, hogy a’ Törvény rubrumával is voltaképen megegyezzenek, így szerkeztetődjenek i. Objectum proportionis constituunt cuncta beneficia et utilitates territorii. Buda városa 1-ső Követe: A’ mint a’ régi Törvények arányában* melyiveknél fogva a’ praescriptio divatozott, úgy szinte a' jelenvaló rendelkezéssel, melly aztat megszünteti, megnyugtathatja magát; mert bátor minden praescriptio a’ természetes igazsággal meg nem egyezne, mindazonáltal a’ birtokok biztossága, fökép a’ régi időkben; a’ hol a’ szokás ’s gyakorlat inkább volt sikeres ’s foganatos, mint áltáljában a Törvénynek értelme ’s lelke, — szükségessé tette bizonyos határ időt szabni, mellynek elfolyta után a’ birtok iránti visszálkodások megszüntettetvén, a’ társaságbeli viszonyak állandó békébe helyheztessenek. — Más alakban áll most a’ kérdéses praescriptio, midőn e’ határbeli közös haszonvételekre nézve, bátor csak gyakorlatban alkotni kell a’ Törvényt, a’ bé hozandó egy arányuságról — itt más egyéb törvényes tekintetek fenn nem forogván* mint a külső, és belső birtoknak mennyisége, mellyek mértekében határozandó lészen a’ kérdésben forgó közhaszonvételi egyarányüság, most bizonnyára, midőn a’ jobbágyi telkekre való nézve elvekből rendszeres Törvények szerződtek, a’ természetes igazság megkívánja, hogy a’ nemesek tekintetéből is szinte illyenek alkottassanak, annyival is inkább, mivel a’ kérdéses birtok mennyisége az oklevelek hijjánya miatt többny re esak tanúbizonyság által, mellynek hatósága nem sokkal haladja meg a’ juaesc-1- ptiónak határát, lészen megvitatandó. — A’ Szálló tehát a’ kerületi szerkeztetek mellett szavaz. — Esztergom Vármegye 2-dik Követe: Senki sincs a’ ki a' praescriptiónak igazságtalanságát tagadná, akkor ha a’ természetes igazságról vagyon a szó, de szinte az is bizonyos, hogy mind e’ mellett alig vagyon egy nemzet, a melly a’ polgári társaság magosabb czéljait tekintetbe vévén, a' praescriptiót mint két
