1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
373. országos ülés
274 373-dih ÜLÉS. 22. October. Elölülő maga el fogja ismerni, hogy a’ decisio, mellyről emlékezett, csak a’ praescriptio határai közt teszi fel azon esetet, és ítél a’ kép, a’ mint ő monda, ez Törvényeink, és decisiónknak értelme e’ tárgyban, mellyről nem tartja szükségesnek bővebben szólni, miután maga az Országos Kiküldöttség, a’ szóban forgó Törvény javallatot előző magyarázatban azt nyilván elismeri, és la’ praescriptióra nézve változtatást javai, de ezt semmivel nem igazolja. Valóban az aviticitás, az invalidátiók systemájának szép svstemája mellett még csak ezen változásnak híjával volnánk, hogy a birtoknak bizonytalansága, és az azt követő materialis, és moralis rósz fő fokra jusson, és szépen tellyesednék így azon remény, mellyet a’ proportionalis, és tágos osztályú per jó elintézéséhez kötünk. 0 ezeknél fogva tovább is ellenzi ama clausu'át, annál inkább, hogy ez majd direct, és indirect mód leginkább a’ szegényebb birtokosok ellen fogna fordulni, és a’ tehetős!), ki inkább el van látva, és jobban fog a’ perben élni tudni archívumbeli segéd eszközökkel — kinek ügyészi tisztjei illyes állapotukat a’ foglalás szinétól inkább tudták menteni, és kinek már birtokbeli helyhezete sok esetben a’ foglalásra korábbi tulajdon színét fogja ruházni, inkább menten maradván; a’ szegényebb, ki mind e’ nélkül szűkölködik , igen sok esetben kis birtokának utolsó védelmét és erősségét fogná elveszteni. — Trentsén Vármegye 1-ső Követe: Eperjes városának Kö\ete midőn az elévülést azért képtelenségnek mondja, mert e’ mellett valakit, a kinek belső birtoka van, a’ köz haszonvételektől kizárni lehetne, nem fogta fel a szólló Kö\étnek értelmét? mert ó se akarja azt, hogy valaki, a’ kinek belső birtoka \an, a köz haszonvételekből, mellyekre Törvény szerint jussa van, kizárassék, de midőn az elévülést pártolja, és ezt bizonyos esztendőkre szaporítatni ki\ánja, csak a számtalan kutatásaknak határt szabni, és Magyarországban az úgy is ingadozó birtoknak biztasítást szerezni kíván, és éppen akkor ha az elévülés egészen eltö.ültetik, nem fog állani Eperjes városa Követének azon állítássá, hogy a földes Úr a’ haszonvétellel szabadon élhet, mert a rendbenszedés után is akadhat 'alaki olly irományra, mellyel száz esztendős birtokot, foglalásnak állítván9 liáboigathatja. — Nyitra Vármegye 2-dik Követe: Qui proportionem vult, justitiam desiderat, bizonyos tehát, a’ ki a’ proportiót nem kívánja, nem igen liartzol az igazság mellett — való ugyan, hogy a’ mi a’ természeti Törvény szerint igazságos, nem mindenkor igazságos a’ positivus Törvények szerint, illy Törvény a’ praeseriptionális, mell v a’t legnagyobb igazságtalanságot foglalja magában, de szükséges a olt a’ birtokoknak biztosítására — azonban ezen praeseriptionális Törvény ide ntm alkalmaztatható, mert a’ mint, az Elölülő megmutatta a’ felolvasott decisiókbol, eddig mindenkor a’ foglalás is beszámítatott a' foglaló részébe, és igy a propoitiónak ekkoráig nem lehetett praescribálni; — igazságtalan volna tehát azt bar minő üdore megállapítani. — A’ mit Esztergom Vármegyének Követe mondott igaz ugyan hogy a’ 4-dik §-ban mondatik: in occursuris vero inter condividentes casibus iáin (di tat is , vel ratalitatis habebitur ratio — de ezen rendelkezés folyik az első pont ból, mellyben a’ praescriptio nincsen elfogadva: ha tehát az 1-ső §-ban megálla pítatik a’ praescriptio, nem volna maga rendében azt a’ 4-dik §-ra megállapítani végtére a’ mit Trentsén Vármegyének Követe mondott, hogy illyen formán \issza
