1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
369. országos ülés
i 76 369. ÜLÉS. 17.October. sai, és a’ legelőtől az az a’ marhától is ugyan azon városban valamint minden más polgár társai, ő is fizet; úgy a magát földes úri hatalom alá, és paraszti sorsra adta nemes hogy minden paraszti terheket, minden személybeli különbség nélkül viselje szükséges, mivel az eránt semmi törvény nem tészen külömbséget, ha pedig ezen capitalis dica a’ köz adóbeli új rendszer szerént igen károsnak lenni látszatnék, töröltessen el inkább a’ parasztokra nézve is; a1 köz adó bévétele egysz< <rűsége végett, — a’ meddig a’ paraszt, polgár, vagy nemes tőkepénzét zsebjében hordja, addig rendszerént semmi köz terhet nem visel, ha pedig azt tulajdon tettével polgári vagy paraszti vagyonokra, vagy nemesi birtokra fordítja, ’s így azon ingatlan javak accessoriumává ált változtatja, a’ fundussal járó minden köz terheket maga a’ haszonra fordításnak önkényes, és tulajdon tettéből természetesen viselnie kell. A’ polgári, vagy paraszti vagyonon létező nemesnek tulajdon java végre szükségképen megkívánja, hogy minden megkülönböztetés nélkül, vagy is minden gyűlölség, és irigység nélkül közös tellyes bizodalomban és hűségben békességesen éljen lakos társai közt. Arad Vármegyei 2-dik Követ: Trentsén Vármegye nyilatkozásában, melly igen messzire terjedt részéről meg nem egyez, ’s minden esetre a’ szerkeztetéstől leendő mentségét, melly a' 7-dik §-ban érintve nints, oda kívánja értetni, valamint azt is, hogy a’ jobbágy telkíi nemesek nem tsak lakó, de minden egyéb házaikban is mentek legyenek a’ katonai szállásolástol, mert vélekedése szerint ez sokkal személyesebb teher lenne a’ pénzbeli fizetésnél, mellytől ezen nemesek házait a’ Rendek már felmentették. Szabadka városa 1-so Követe: Nemes Báts Vármegye Követjének, ki a' SzóIIó által felhozott 1715 esztendei Törvényből által nem látta, hogy akár a’városi, akár a’jobbágyi fundusokon a’nemesség katonai quartéllyal tartozna, meggyőződésére ugyanazon 1715. észt. 43-dik Törvény Czikkely 5-dik §-sát felolvasta, menyben ugyan ezen quartély alól tsak a’ curialis nemes birtok vétetődvén ki, ezen positivitással czáfolta meg az ellen vetett negativitást nemes Trentsén, és Zala Vármegyék Követeinek pedig, a’ kik ez úttal a’ városban lakozó nemesek terheikbe, és azoknak taglalásaiba bé elegyedve botsátkoztak, minthogy ezekről itt szó nem lehet, nyilvánvaló óvásul azt jelentette ki, hogy bár mi határozódjon is itten a’ jobbágyi fundusokGn lévő nemesek eránt — ezeknek akár mitsoda kivételeiből soha a’ városokra nézve következést húzni nem enged, de nem is lehet, mert igen külömbözők a’ városi birtokok már magára a’ sajátságokra, és ezzel járó törvényes szabályaira nézve is, a’ jobbágyi telkektől, a’ városok olly donationale privilégium mellett bírják határaikat, mint akár mitsoda nemes ember jószágát, és ha ugyan ezen nemes az ó urodaltni járandóságát, és úrbéri tartozásokat, miudenjobbágyok külömbsége nélkül akár nemes, akár nemtelen legyenek, azoktól megveszi, — szinte a’ városok is az ő fundusaik használatát senkinek máskép engedni nem tartoznak, mint minden közös terhek elviselése mellett ez lévén úgy is az 1503: 62-dik és 1715 : 77-dik törvények szabálya.— Végtére nemes Gömör Vármegye Követeinek, a’ ki a’ városi Követek előadásai, és a’ nemességnek illy terheltetései által az aristocratiát, és ebben gyökerezett constituíiót veszedelmeztetni látta, azt adá feleletül a’ Szólló, hogy valamint egy részről a’ városok mint privilegiált rendű Követek magokat is a* magyar aristocratiához tartozóknak vélik, úgy más részről igen szomorú dolog volna az, ha a’ nemességet mindég tsak más kárával akarnék boldogítani — az igazságos Törvényhozó — mond a’ Szólló — nem tsak nemes embert, hanem az egész nemzetet hordozza szívében, sóit
