1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

369. országos ülés

30í). I 17. October.

soft a’ Szálló nőm is farija azt Haza boldogságnak, a mit fsak egyédől a' nemességet boldogítja; hanem azt a mi a polgári társaság köz hasznaiban gyökerezve jótékonyságát minden Ország lakosai,osztályaira egy aránt árasztja, — azért tovább is mint előbb ezen terhek elviselésében a’ nemeseknek kivételére a’ Szálló reá nem áll.

Gömör Vármegyei 1-ső Követ. Szabadka városával egyet tartott, ho^y az aristocratiának egyik részét leszik a’ sz. Királyi városok; de éppen azért tsudálkozott, hogy a’jobbágy telkeket használó nemeseket minden terhek alá vetni kívánta, minekutánna a’Szálló Követ az előbbi beszédében kifejtette, azáltal az aristocrat iára minő sajnos következések húzattatnának. — Egyéberánt Buda városa Követének azon kifejezését „hogy az emberi jussok megsértése nélkül kiváltsákkát adni nem lehet“ szó nélkül nem hagyhatja a’ Szálló, megesméri ő azt, hogy a’ kiváltságok az emberi just sértik, abban még sem egyez meg, hogy kiváltságok ne legyének; —mert bátora1 természet törvénnyé szerint mindén embert egyforma jussok illetnek, ezen jussokból még is mindenki egy részét feláldozni köteles azonnal, mihelyt társaságba lép, annyival inkább akármélly constitutionalis Országban, hol a’ Felsőségnek, ’s titánná a’ tisztviselőségnek minden esetre mások előtt kiváltságaiknak lenni kelletik. Buda városa Követének véleménnyé, és közte, taláu az a’ külömbség, hogy a1 Szálló nem esimér jobb Constitution mint a’ mclly őseinket 800. esztendők ólta boldogította, ’s minket is boldogít; de ha Buda városa Követe talán az egyformaságot, és olly Törvény alatt való létet, mellyet egyedül a’ nép egyforma behatással maga magának készít, inkább szerelne, azon esetben olvassa meg ama híres volt Angol ministernek Peelnek beszédjét, „Folks Souverenitait“ felől, ineJly ez előtt vagy két héttel az Allgemeine újságokban olvastatott; majd meglátja abból minő gyönyörű haszna vagyon az illy kiváltságok nélkül való egyformaságon épült Souverainitásnak.

Buda városa 1-ső Követe: Gömör Vármegyének Követe a’ nemesi kiváltságok tekintetéből a’Szollá által előadott véleményt ütközőnek tartván, annak megczáfolását Angol Ország parlamenti értekezéseire utasítani méltóztatott. Bátor elesméri a’ Szálló, az említett Ország bőlts Törvény szerzőinek nagy érdemeit, de nem egyezhet megválók azon régi szokásokban, mellynél fogva a’ tudva lévő Tories ’s Vhigs felekezetek gyakorolják Törvény szerződésbeli béfolyásokat, a’ Szálló a’ bonnihoz ragaszkodván szabadon kimondja, hogy véleményét külső segéd nélkül is annyira bátorkodik védelmezni, hogy ha az eránt a’ köz elfogadást meg nem nyérendheti is, de botránkoztatá ütközés alól magát felmentendi, — nevezetesen pedig a’ nyilatkoztatott véleménnyé a’ honni alkotmánnyal igen megegyez, mert a’ mint soha sem ellenezte a’ Szállá a’ kiváltságok fentartását, úgy imént fel szólh án, azokat nem ostromolta, annyival kevésbé, mivel meggyőződése azt tartja, hogy nem tsak az Aristocratia, hanem még a1 Democratiában is voltak, ’s lesznek is kiváltságok, részint az érdemek jutalma, részint arra való ingerére. Azért is a’ mit a1 Szálló a’ jelenvaló szerkeztetésre mondott, ujjonnan ismétli, tudniillik, hogy se nem kell, se nem lehet ok nélkül szaporítani a kiváltságokat, oda pedig hová a’ llaza java nem engedi, azokra kártékonyosan kinyújtani — mint a kérdésbe forgó jobbágy telkekre — éppen tilalmas.

Az Előlülő kijelenté: hogy ha a’ nem szollók a változás ellen \annak, marad a’ redactio, melly re a’ KK. és UK. „maradjon“ kiáltással megnyugvásokat jelentvén az Ülés eloszlott.

Jegyző-Könyv. XII. Darab. , 45

irr