1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
369. országos ülés
168 369. t7UiS 17. October. is, mellyek valaha népesek voltak, újra népesítessenek meg, sott a’ fizetésben restelkedő^ és ellenszegülők ellen a1 00-dik Törvény Czikkelyt hozván, nyilván kimondják: „cui bonum publicum commune est, onerum quoque publicorum supportationem communem esse debere.“ Ezen ösvényt követvén a1 KK. és RH. mind előbb az 1825-dik országos ülésben, mind most ujjonnan is a’ Haza védelmének tekintetéből, ésbátorságositására nyilván kimondott azon igazságos elvet, hogy a’ contributionalis fundust szentül fenntartani, ’s minden részről biztosítani kell, azért alkották különösen a’ most vitatás alatt lévő T. articulust is, melly szerint kimondották azt, hogy a1 jobbágy telkeket használó nemesek is adózni tartozzanak. Ez — úgymond a’ szólló Követ — valamint igazságos, úgy vélekedése szerint ennek minden oldalról íökélletes, és tellyesnek is lenni kellene, tudni illik, hogy azon nemes, ki jobbágy telket vesz használatba,minden terheket, mellyeket attól más nemtelen jobbágy viszeu, ő is vigyen“ mert ezen jobbágyi fundusra nézve nem jöhet a’ személyes nemessége tekintetbe, hanem egyedűl azon állapot, mellybe a’ jobbágyi birtok által magát a’ nemes helyhezteti — a5 KK. és Ilii. a’ T. articulus 7-dik pontjában nyilván elesmérik azt, hogy azon T. articulus i. 2. 3. 4. 5. és 6-dik pontjaiban előszámlált terheken kívül a' nemtelen jobbágy még más nevezetes terheket viszeiij mert a’ 7-dik pontban azt mondják! ,,az elöszámláltokon kívül a1 jobbágy földeket használó nemesek minden egyéb — az adózó népet illető —^ köz terhektől, ’s adózásoktól általánosan mentek.1* Ez úgy gondolja a’ Szólló azon általjános elvből van merítve, hogy tudniillik Hazánkban a' nemesek sarkalatos Törvényeink értelmében, minden adótól felmentve legyenek, a’mint ezt az i723-dik esztendő 6-dik Törvény Czik. az i-ső Rész 0-dik czimre hivatkozva kimondja: ..nobiles ab omni tributaria servitute exernti sint“ Azonban úgy vélekedik a' Szólló, hogy éppen ezen Törvény Czikkely czáfolja meg, a’ KK. és RR-nek a’ 7-dik pontban említett mostani kimondását, mert ha a’ Törvénynek lelkét tekinti, az 1-sö Rész 9-dik czimje, és az ezt említő 1723: 6-dik egyenesen, és csupán a’birtokos nemeseket illeti, mint ezt azon Törvény czímnek 5-dik §-sa azon szavakban: „intra terminos territoriorum suorum“ nyilván kifejezi; — erősíti ezt az 1741: 8-dik articulus ismondván „onus non inhaereat fundo“ már pedig akár azt tekintse a’ Szólló: hogy a’ Haza védelmére szolgáló co itributionalis fundust egyenesen a’ birtokosok alapították s alapíthatták, kiknek is löbb kötelességek a1 Hazát védelmezni; — akár az 1-sö Rész 9-dik czimnek 5-dik $J-sát, akár az 1723: 6-dik Törvény Czikkelyt, akár végre az 1741: 8-dik Törvény Czikkelyt, mindenkor tsak azt leii lel, hogy ezen Törvények a’ birtokosokat illetik, melly onnan is világos,mivel hajdan a' nemesség tsak donatio által nyerettetctt; — azt pedig a’ mit az 1486: 64-dik Törvény Czikkely rendel, tudniillik „ad communem Comitatus necessitatem Praelati et Barones, ac universi nobiles de bonis suis contribuere tenentur' — őseink az előbb jelesített törvények által praecavealni törekedtek, melly még azzal is erósíttetik, hogy midőn az 1723: 6-dik Törvény Czikkely által a’ nemeseknek az adótól, és terhektől felmentő szabadságaik ki mondatik, a* 4-dik $-ban az rendeltetik „Armalistae tarnen moderate taxabuntur.“ — Ezeket így tekintvén nem lehet ezen Törvények által kimondott felmentő szabadságokat a’ jobbágy telket használó nemesekre is kiterjeszteni, mint ezt ismét az 1595 : 6-dik Törvény Czikkely is nyilván kifejezi „armati nobiles sicut, et alii nobiles omnes
