1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
369. országos ülés
369. (ILÉS 17. October. 169 omne« in alienis, et fnndis civilibus residentes instar aliorum civium, et colonorum contribuere consveveruntct — mert valamint ezekre a’ fent érdeklett törvényeknek terheik, úgy fávoraik is általánosan nem alkalmaztathatok, — ugyan is nem de világos, hogy a’ kinek birtoka nints, contributionalis fundust nem°alapitliat a birtok nem léteiben — arra nézve szabad dispositioja nem lehet — a’ nintsenben tributaria servitus-tól való felmentése nem keil, annak nem lévő fundussában onus nem inhaerealhat. — Következőleg midőn a’ KK. és RR. az érintett i örvénynek kedvezéseit az illyetén nemesekre is kiterjeszteni kívánják, nem de a felvett köz czélnak ellenére, a’ nemtelen adófizetőknek terhekkel ezen jobbágyi telkeket használó nemeseknek donatiot adni, és az úgy is minden részről terhelt nemtelen jobbágyot még inkább terhelni kívánván, a’ köz fundusnak derogálnák, mellyet tenni magának a1 Fejedelemnek is nem lehet, mint ezt ’Sigmond KL'ály 2-dik Decretuma 10-dik Czimjében kijelentetik. — És így ha tsakugyan a' KK. és RR. a1 jobbágyi telket használó nemeseknek kedvezéseket adni kívánnak, azokat nem a’ nemtelen adózók terhével, és sérelmével, hanem a1 magokéból, teuniek- kellenék. — Ugyanazért a’ Szólló egyenesen oda jelenti ki magát, hogy a jobbágy telket használó nemesek mind azon terheket, és adózásokat hasonló módon, és arányban valamint azt más nemtelen adózók viselik, egyaránt viseljék; kivévén egyedül a’ fejváltá-t, és katona állítást addig; míg az Insurrectiohoz mint nemeseknek járúlniok kelletik, ’s arra nézve erántok más nem végeztetik, így a’ T. articulus 7-dik pontja ellen a’ Szólló Küldői részekről ’s nevekkel általjános óvást tévén, ezen előadását az Országgyűlési napló könyvbe iktatni kérte. Trentsén Vármegyei i-ső Követ, a’KK. és RR. a’ 7-dik szakaszban elhatározták, hogy a’ fentebbi ^-sokban elő nem számlált terheken kívül a’ jobbágy telket használó nemesek egyéb terheket viselni nem tartoznak, de úgy véli, ez igen általánosan van ki mondva; azért ö kívánja, hogy a’ jelen szerkeztetésben belé jöjjön az: hogy az illy nemesek a’ quartélyozás terhétől mentek legyenek, [de csak ön residentionalis házakra nézve, és ha ezen kívül több házakat bírnának, azokban katonai quartélyt adni igenis tartozzanak, mert különben a’ törvény kijátszhatnék, és a’ teher másokra háromlana. Például felhozá Trentsén városát, mellynek nagy részét egy hatalmas nemes már bírja, ’s kétség kívül nem sokára a’ városnak felét bírni fogja, ’s ha a’ törvényben tsak általánosan mondatik az ki, hogy a’ nemes ember a’ katonai quartélyozástól szabad, akkor azon nemes minden házaiban ment lévén a’ katonai szállásolásoktól, mennyire nem terheltetnének a’ város többi nemtelen ház birtokosai, azért ö kívánja, hogy a’ katonai tartástól való felmentése a’ nemeseknek tsak residentionalis házaikra értetődjön. Borsod Vármegyei 2-dik Követ: Miért lehetne, vagy kellene itt a’ sz.Kir. városokban lakozó nemesekről rendelkezni, (a’ mint Trencsén Vármegyének Követe éppen most említé3 a’Szólló annál kevesebbé foghatja meg, mivel mi helje van a’ sz. Kir. városoknak az úrbéri Törv. C zikkelyek folytában készült T. articulusban? ’s miutánn az országos gravamenek között ezen Tábla már úgy végezte, hogy a’ nemeseknek némelly sz. Kir. városokban a katonai quartélj adassali terheltetése 6 Herczegsége eleibe sérelemképen terjesztessen fel; ezzel ellenkezőt itt valljon hogj* végezhetünk, s valljon hogy távozhat el attól is Trentsén Várme- Jcgyzo-Könyv. X//. Darab. 43
