1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
369. országos ülés
309. ÜLÉS. 17. October. 16? latokon nemesi kiváltságok állanának, akkor a’ mi egy kézzel a’ Haza védelmére általadódott, más kézzel ezen kivételek által mint egy visszavétetne. Üe továbbá tulajdon ön java ezen elszegényedett nemességnek megkívánja, bogy colonicalis fundusokon minden terhek egyenlősége alá vettessen, mert külömben mind annyi akadályokra akad ezen colonicalis használatok hozzájárulásához 5 ininekutánna pedig részint a1 majorátusoknak úgy nevezett arondirozások, részint számosabb osztályok következésében, végre a’ bal sors tsapásai által is olly annyi elszegényedett nemes ember létez hazánkban, — nints ezeknek más menedékek, mint vagy városokban, vagy paraszt telkeken boldogulni, pedig sem itten, sem amott azaz 1595: 6-dik és 1563: 62-dik Törvények ellenére békés maradások nem lehetne, sőtt mindenütt gyülölség, Js üldözés követné létöket. — Végtére javalja ezt az egész Haza köz javára nézve azon tekintet, hogy ennek minden rendű lakosai mennél inkább, és atyafiképen egymáshoz vonzódva simuljanak, és így azon szomorú súrlódások, éppen e’ terhek egyenetlenségéből származó öszveütközések, a’ nemes és nemtelenek közt már valahára békés, és egybehangzó rendszer által gyökerestől kiirtassanak, azért adjuk meg — mond a’ Szólló a’ Királynak, mi a' Királyé, nemesnek a’ mi az övé, de ellenben a' szegény nemtelen adózónak is az ő jobbágyi íündusok használatát, mellyre ő alkotva vagyon, és mellynek kötelességét ő olly híven tellyesíti, úgy biztosítsuk, hogy ő is bátran örüljön a’ sorsnak ezen ajándékán és veréjtéke szerzeményén. ■— Mindezeknél fogva tovább is a' terheltnek nemes, és nemtelen jobbágy által egvenlően viselésére szavazott. Báts Vármegyei 2-dik Követ: Midőn a1 kerületi ülésben ezen T. Törvény Czikkely elsőben elhatároztatott, annak előlcges szerkeztetésében a’ forspont, és katonai szállásolási kivétel a’ nemes jobbágyokra nézve világosan kivolt téve, de a’ többség utóbb az ö mindenkori ellenzésére is azt határozta, hogy azon jobbágyi terhek, mellyeketa’ nemes jobbágyok viselni nem fognak, egyenként elő ne számiáltassanak, ’s így a’ katonai quartély eránti rendelkezés is különösen nem érintetett; miutánn azonban annak nyilvános megemlítése most indítványba hozatott, ő is Megyéje részéről ezen indítványt pártolja. Többnyire Szabadka városa Követe előadására azt jegyzi meg, hogy az általa felhozott 1715: 45-dik Törvény Czikkelyben koránt sints az megemlítve, hogy a1 városokban lakó nemesek katonai quartélyt adni tartozzanak, és tsakugyan a’ városi Követek mostani törekedése is azt mutatja, hogy a1 nemeseknek a’ katonai quartélytóli mentétételének nyilvános megemlítése szükséges. Győr városa Követ: Az 1715: 8-dik Törvény Czikkely szerint állíttatott fel a1 Haza védelmére az állandó katonaság, ’s ennek tartására rendeltetett a contributio. Ezen rendelés szükséges volt több okokra nézve, de különösen azért is, mivel mindenki bélátta, hogy az előbbi mód szerint való védelem nem felelt meg a’ haza bátorságának, — a’ mint ez több ízben, hajdan a legnagyobb veszedelemnek volt ki téve; és éppen egy részt azon czélra nem vezető védelem miatt sorvadott édes Hazánk másfél századig a’ Török iga alatt. Illy hasonló veszedelemnek elkerülése végett, tehát hajlandók voltak őseink az állandó katonaságot felállítani, ’s annak fentartásáról gondoskodni. Ugyan azért meg rendelvén az adófizetést, ennek fundusát biztosítani is kívánták, és e végett tétetett azon országos conscriptio, rnelly az 1723-iki Országgyűlésére beadatott. Ekkor megrendelték azt is, hogy azon észt. 18-ik Törvény Czikkely értelmében a puszták 42 *
