1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
364. országos ülés
8 364. VLfíS. 12. October. nata in eorum allectatoribus vindicandorum etiam ratio deposcit, acturi prcvie fme investigationis in modalilatem, qua inconstitutionaiis haec determinatio coaluit, ac in eos, qui principles ejus et Circularium ei conformium auctores, compilatores et promotores erant, fidelem Nostrum Nobis dilectum Magnificum Laurentium e Liberis Baronibus Orczy, Comitatus Aradiensis Supremum Comitem, in qualitate Commissarii ‘Nostri Regii clementer exmittcndum duximus. Vobis proinde hisco committimus et mandamus, ut praefato Commissario Nostro Regio indilate ad gremium vestri adventuro, sub progressucommissionalium Operationum suarum, non tantum omnimodam paritionem, sed promtam etiam in omnibus assistentiam praestare et exhibere facere noveritis.14 Ezekből méltóztatnak által látni a’ Tettes Karok a Királyi Comraissionák szükségtelenségét és így 3Iegyémnek helyes sérelmét. mellynek orvoslását a’ Tekintetes Kat'ok kegyességébe újonnan ajánlja. — Az Elölülő: Tiszteli a’ Rendek többségét^ azt valamint soha, úgy ez alkalommal sem kivánja hátráltatni, azért lelterjesztését nem ellenzi: l’est Vármegye 2-ik követe: Hazafiul és Szónoki kettős örömmel ragadnámeg a’ szólló Követ az alkalmat, ha nyájas és hazát örvendeztető tárgyakban tehetné felszólalásait, hogy a’ kebel öröme és a’ tárgyak nyájas ingerei támogathatnák a’ gyenge szónoki tehetségét*, de fájdalom! úgy látszik-e’ jelen Ország Gyűlésének nem adatott azon szerentse, hogy örvendezzék és örvendeztessen — ’s igy midőn a' Békési sérelemről szóllani kíván, panasz hangján kell nekie is szóllania. — A’Magyar nemzet szabadnak vallja magát, s’szép ősi alkotmánya jogot is ád neki ezen nevezethez, mert ha a’ valódi szabadság lelke nem kiváltságokban, hanem abban áll, hogy ön törvényhozó Testünk áltál alkotott törvényeink szeréjit kormányoztassunk, szépen biztosítja ez iránt a’ Magyar nemzetet az l?90-ik 12-ik Törvény Czikkely. Hogy Törvényei a’ Végrehajtó hatalom önkényes magyarázatja alá nem esnek, ez iránt minden Magyar Fejdelem kötelezést tesz a’ maga koronázási diplomájában; ezen szókkal: „prout super eorum usu et intellectu diaetaliter conventum luerit“ Hogy Törvényei ki sem teijesztethetnek, kezeskedik az 1606-ik Törvény Czikkely, melly az 1604-ikben a’ Rendek egyezése nélkül alkotott 22-ik Törvény Czikkelyt, mint alkotvány ellenit megsemmisítik Személyi és vagyoni szabadságát a’ Magyarnak tiszta szavú honni Törvények, szellemi szabadságát pedig alkotmánya rendszerének szelleme, ’s holTörvényei szóllani ne talán feleslegesnek tárták, a’ természet örök és kioíthatatlan törvényei őrzik — ’s igy valóban szabadnak valhatja a’ Magyar nemzet magát. — I)e ime holt betűvé kezd lenni azon szabadsága, még pedig színe előtt azon Törvényhozó testének, melly három évóla éppen azért ül egybe, hogy a’ holt betűt is élővé tegye hazájának. A’ Nemes fizeti a’ számos indirecta adót, a’ puszták birtokosa, ha tsak mohos levelei meg nem őrzik szint azt, némely Királyi városokban , mint a’ szólló Követ útasitása is bizonyítja, a’ nemesek katonát szállásolnak, ’s tud egy nem régi példát, hogy egy nemes ifjú, ki nyomorult élelem keresésből egy írást másolt le, mellyet isméretes egyűgyűségében nem értett, törvényes kihalgatás nélkül fogatott el. — Haggyán! ezek még mind olly adatok, mellyek némelly részben okokkal is támogattathatnak, ’s leg feljebb állati, ha bár az élet legfőbb javai közé tartozó részét sértik a’ szabadságnak. — Belássuk: mint állunk a lelkeknek ez Isteni szikrának szabadságával, melly emberi méltóságunknak bélvege? Hazánk
