1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
326. országos ülés
32<>. ÜLÉS. 15. Julius. í)J reactiót es figyelmet gerjesztvén, a’Kormányt éppen azon ellenkezőnek kimondására fogja vezetni. — Ezen elvnek hosszas, és sikcrnélkiili vitatása vallyon hasznos lészen e’ az Országra nézve? valójában nem, mert a’ sok idő veszteségen felül még a’ nemzet eddig divatozó, és a’ szokáson alapult jusait is csonkítani , és ne talán még szorosabb korlátok közzé fogja tenni. — De nem lehet továbbá ezen elvet a’ köz társaság czéljával roegeggyeztetni, a’ köz társaság czélja a’ köz boldogság, és a’ köz bátorság, a’ meílynél fogva kinek kinek természetes jusai bizonyos korlátok közé tétettek, a’ mellyeken tói hágni nem lehet, már pedig ezen elvnek megállapítása éppen az ellenkezőre vezetne. — E- gyébiránt a’ szólló Követ szivébői kivánta volna, hogy ha,a’ B. Vesselényi neve soha illy alakba nem jött volna elő e’ helyen, a’ mellyen a’ közbejött tanácskozások még a’ késő maradékra is mint egy tcstamentom gyanánt szállhatnak, és így a’ rendes, és szabad ólon rajta segíteni valójában életének legszebb feladása. — De nyílt szívnek titkai nincsennek, mellyhez képest a’ szólló Követ kéntelen a’ Karok és Rendek előtt azon erős hitét letenni, hogy annak az alkalmaztatása, vallyon a’ B. Vesselényi tette az 1723 esztendőnek 9. Törv. Czikkely fenyítéke alá esik e’ vagy nem ? hogy annak az alkalmaztatása nem annyira a’ törvényhozó test eleibe, mint inkább a’ törvényes Biró eleibe tartozik, — mellyhez képest a’ szólló Követ vélekedése szerint e’ részbe még a’ Nádori közbenjárásának sincs helye, nincs pedig annyival inkább, hogy nónekutánna a’ B. Vesselényi pere már Levátába ment, az által a’ Kormány kezei nemű néműképen meg vannak kötve. — Azonba ha a’ két javallat közt csak ugyan egygyet kell választani, akkor a’ szólló Követ inkább a’ Nádori közbenjárása mellett nyilatkoztatja ki magát, olly móddal, és olly feltétel mellett, hogy a’ kérdéses princípiumról, a’ melly valamit veszedelmes, úgy bizonyára soha ki nem vihető, ezen Tábla lemondjon. — Thurócz Vármegye 2-ik Követe kijelentette, hogy mivel Küldői a’ feníorgó tárgyban sérelmet nem látnak, ő a’ Felírást nem pártolhatja. Torontál Vármegye’ 2-ik Követe: Midőn a’ Karok és Rendek kötelességeknek ismerik hazafiui buzgossággal arról gondoskodni, hogy a’szóllásnak törvényes szabadsága mint ősi alkotmányunk, és nemzeti igazaink fentartásának egyetlen egy védlő paizsa csorbulást ne szenvedjen — a’ korlátlan szóllás módját pártolni nem kívánják — erősen hiszi maga is, hogy vannak e’ részben olly határok, mellyeknek tói hágása, a’ köz csend felbontását eszközölhetvén, a’ haza javát is veszedelmeztethetik — nézetei szerint ezen határakat a’ 1715: 7 és 1723: 9 Törvény Czikkelyekben feltalálván, a’Karoknak és Rendeknek többségével tart abban, hogy a’ jelen eset a’ hűségtelenségi vétek után, méltán következő rettentő ’s példás fenyíték alá nem jöhet — a’ köz társaság czélja magával hozza, hogy a’ haza polgárai azokról, mellyektől világos Törvény által letiltva nem valának, ne adózzanak — és hogy önkényesen senki se háborgattasson — megjegyzik ugyan a’ Fő Rendek, hogy ezen állapot a törvényes útra lévén igazítva, ennek elítélését az illető bíróság hatóságától elvonni nem lehet —— ő úgy vélekedik , hogy minekutánna a’ törvényhozó testnek mind a két része a’kérdés alatt lévő törvényt ellenkező értelemben világosnak tartja, akár melly oldalról tekintsük a’ dolgot, meg kell engedni, hogy azon törvény áltáljában az egészre nézve tökélletes világossággal nem bir, következésképen tör- J 23*
