1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
326. országos ülés
92 326. ÜLÉS. 15. Julius. venyes utón való magyaráztatásának szüksége csak ugyan íenforog, már pedig ezen környúl menyekben mikép lehet megeggyeztctni a’I79O: 12Czikkelyt, mint legsarkalatosabb törvényünk rendeletével , hogy az ítélőszékek illyes magyarázatokba bocsátkozhassanak? —Ezeknél fogva tehát nyilvános lévén a’ sérelem, ennek orvoslásában a’ szokott törvényes Felírás útjához annál is inkább ragaszkodik, mivel fiúi bizodalommal reményű, hogy Felséges Királyunk és kegyelmes Urunk, a’ véle született igazság szereleténél fogva, atyásan gondoskodni fog a’ hív nemzet, aggodalmának törvényes eloszlatásáról. — Fejér Vármegye’ 2-ik Követe az előtte szólló Követtel, kit különben tisztel, abban egyet nem tarthat, hogy t. i. a’ hűségtelenség vétkét szóval elkövetni nem lehet, mert hogy az 1723: Q-ik Törvény Czikkely 2-ik §-ba foglalt hűségtelenségi vétsége szóval is akár Megyei gyülekezetben, akár országos tanácskozások alkalmával elkövethető, kétségen tűi vagyon, azon okból is, mert a’ melly vétket négy fal között, vagy más bár melly helyen, és alkalommal elkövetni lehet, az annál inkább nagyobb sikerrel köz helyen elkövettethetik, de ha az 1687: 4. Törvény Czikkely világos tartalmát elmellőzi is, ellégé bizonyítják állítását azon számos hazánkban megtörtént gyászos esetek, mind megannyi világos adatok, de valósítja ezt Sz. István 2-ik könyvének 53 része, és az 1588-ik 48-ik Czikkely, és ennyi világos adatok után csak ugyan kérdésbevenni azt, hogy a’ hűtelenség szóval el nem követhető, egy áltálján felesleges; de különben is a’ Karok és Rendek az eddigi tanácskozásoknak lefolyta, noha még ekkorig e’ jelen tárgynak érdemébe csak igen kiméivé ereszkedtek be a’ Karok, már előre mutatja juris publici kérdéseknek vittatására fog alkalmat nyújtani, mellynek kimenetele meg fog e’ a’ Karok és Rendek várakozásának, és kívánságának felelni, és pedig mennyibe felel meg? igen könnyen előrelátható, az illy világos törvények, és törvényes gyakorlatok fenállása mellett, ezen szempontból menvén ki, részéről már akkor is, midőn e’ jelen tárgy legelőször vitatások alá jött, oda nyilatkoztató ki véleményét, hogy az Ország mélyen tisztelt Nádorának hathatós, és egyedül czélra vezető közbenjárása által a’Karok és Rendek aggodalmának megszüntetése eszközöltessen, mert ha csak ugyan tökélletes szándékuk a’ Karoknak és Rendeknek Balogh János Követ társunk és B. Vesselényi ügyén, melly egymással szoros összeköttetésbe áll, segíteni, minekutánna előrelátni lehet azt, hogy a’ Felirás útján az abban felállított elvek mellett (mellyeket ő részéről őszinte raegvallya, soha elismerni nem fog) az aggodalomnak orvoslása, és az ügyön való segítség nem eszközölhető, nincsen más mód hátra tehát, melly hasznosabb, és czélerányosabb volna, mint O Cs. Királyi Fő Herczegségének minden alkalommal jó sikkerrel használt közbenjárása, mellyet részéről: valamint eddig lígy most használni kíván, és czélerányosnak lát. — Zemplén Vármegye’ 2-ik Követe így szóllott: hogy Baranya Vármegye’ Követe azt mondá „nem eggyezik meg Zemplén Kötete kijelentésében“ azon éppen nem csudálkozik, mert igen természetes, hogy minekutánna különböző, és ellenkező utón indultunk el, össze se jöhetünk soha. — Mi a’ szokott rendes constitutionalis utón indultunk el ezen tárgyban, ’s arról el se is fogunk térni soha; — a’ Palatinalis interruediatiot Baranya Követének már csak azon definitiója következésében sem fogadhatom el, mellyet a’ törvényből merített,
