1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
321. országos ülés
0 321. ÜLÉS. G. Julius. szózat által illycst elkövetni, — lehet e’ a’ köz állomány ellen lázzadást gerjeszteni? __ szólljanak arról az emberiség gyászos történetei. Hogy a’ szózat hasonlóul ártalmas lehet nem csak Megyek, de meg az Országok’ Gyűléseiben is, a* le" éle'nkebb okoskodás ellenére is szomorúan bizonyítja a’ Nemzetek’ történeteiből merített fájdalmas tapasztalás, ’s e’ szerint a’második elv sem áll, hogy a’ köz Gyűlésbe mondott szózat hívtelenség tárgya nem lehet. — Mármost ha ebben a’ dologba tovább oda kellene menni; vallyon, a’mit Vessele'nyi a’ Szathmári Gyűlésbe mondott, lehet e’tárgya a’hivtelenségnek? azon beszédből csak annyi lévén előtte ismeretes, a’ mit itt hallott; de annak foglalatját vizsgálni a’ Rendek sem kívánván, abban ő sem kiván bc'ereszkedni; de minekutánna O Felsége, vagy mondjak, talán inkább a’ Kormány az 1723: Q-ik Törvény Czikkelvre hivatkozva, parancsolta az idézést, s mint a’ mondott Czikkelyben ütközőt utasította a’ törvényes Biróság elejébe, a’ Bíróságnak kötelessége kimondani, van e’ helye, vagy nincs az idéztetésnek, a’ Törvény értelmébe, ’s ha B. Vesselényi Miklós be tudja bizonyítani: hogy az ő bes'zéde a’ köz állomány ellen való -nyilvános feltámadás, vagy ellenszegülés nem volt, azon Törvénynek értelme szerint, nyert pere van* Azonba melly következéseket húzhatna az egész hazára, ha bár melly keresetnek helyes vagy helytelen volta vizsgálásában avatkozna az Ország Gyűlése, ’s az által a’ Törvényhozó hatalom egyszersmind a’ birói hatalmat is kívánná gyakorolni, azt a’ Törvényhozás tagjai előtt bővebben fejtegetni felesleg való. — Egyébaránt, hogy a’ szóllás szabadsága eránt Törvényeink hijányosak , vagy elégtelenek volnának, azon vélekedést nem oszthatja. Megmondja a’ Törvény; hol vétkes a’ szózat, ’s mikor ezt kimondja kimondja egyszer’smind annak szabadságát. Törvényeink szerint, egyik neme a’ vétkes szobásnak a’ betstelenkedés, ezt az egyes személynek is hatalmában áll megboszűlni a’ törvényes xíton, — második, midőn a’ becstelenítő szózat által a’helynek szentsége sértetik meg, a’Törvényszékeken, Megyék, vagy Ország Gyűlésén, melly sérelmet egyébaránt nem csak szózattal, de tettekkel is el lehet követni. — Harmadik neme a’ szózat vétkes voltának : mikor valaki egyenesen a’Felség.személyét sérti, vagy a’ köz állomány csendét háborít ja fel, — ennek büntetése meg van hasonlóul szabva, ’s még ezeken kívül, \an egy, a’ melly büntetés alá vétetik, mellyet a vallás szentsége kiván, az Isten káromlás. Ezen eseteken kivid, minden szózat szabad, ’s annak mindenütt, ’s mindenkor szabadnak is kell lenni, még sértetlenül áll hazánk alkotmánya. — Az utat, mellyet a’Rendek mostani kellemetlen helyzetünkből való szabadulásunkra választottak, czélarányosnak nem tartván, kötelesnek érzi egyszer’smind magát megmondani; hogy vélekedése szerint, mi módon lehetne azt eszközölni. E’ végre múlhatatlanul szükségesnek tartja: hogy mind a’ két rendbeli per szűnjön meg: mert mind addig, míg a’perek folynak, tartani fog kellemetlen helyheztetésünk. — Miként eszközöltessen ez, arra ügy véli, el lehet fogadni akár a I elírást, akár a’ közbejárást, csak olly okokon épüljön kívánságunk, mellyek a’ Kormánytarra inditsák: bogy engedjen kívánságunknak, ’s illyesek nélkül, ügy véli, nem szűkölködünk. — A’hazának az egyes személyek Törvény* be idéztetésébül, a’ szóllás szabadsága iránt eredő aggodalma, ügy véli, maga is elegendő. Nem hiheti, hogy a’ Kormány ügy gondolkodjon: hogy bár melly törvényes legyen telte, azzal felhagyni ne lehessen: mert gyakran a’ büntetésié
