1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
356. országos ülés
3'~>G-(iik L JíF.S íí. September. 43 i ködnek, hogy a* jobbágy földhöz van kötve — ez azonban hála a' nagy egeknek nem létezvén— feleletül azt mondja a’ Szálló, hogy a’ jobbágy is részt vehetvén a' Bíró választásba, minthogy a szabad adás vevés megállapítatott, tavasszal elköltözhet a’ jobbágy is, és így Torna okoskodása nem csak a’ házatlan zsellérre, de a jobbágyra is alkalmaztatható — azon kívül valamint a’ jobbágy helyett más jön a helységbe, szinte a’ zsellér helyébe is jön más, és az elment zsellér, a’ jövőnek jussát gyakorlottá — Soprony városa Követe nem képzelheti, hogy a’ pallérozott világban divatozhatna ezen intézkedés, a’ Szálló azonban azt hiszi, hogy azon osztály, melly magának élelmet szerez, vagy mesterség, vagy kézi mű által szerzi azt, ’s akár sok, akár kevés legyen a’ kenyere ó részérói a’ Birá választási szabadságtól meg fosztani nem kívánja — Barsnak Követe helyesen hozta fel, hogy a’ birtokról lett ellenvetések hazánkban már meg vannak czáfolva, mert a’ birtoktalan nemesség szabad választási tehetséggel bír, és a’ privilégiumnak azon nagy erejét, melly e’ részben minden jót foglal magában, mindenkire kívánná kiterjeszteni — ugyan azért ha valamelly módosításba megnyugodhatna nem más lehetne az, mint a’ kerületi szerkeztetésbefoglaltatik —• ugyan azért arra is szavaz, hogy Soprony városa szorgosan a’ királyi Választ pártolja, nem csudálkozik, mert előbb utóbb e’ beli intézkedés a’ királyi városokra is alkalmaztatandó lészen — a' Szálló részéről legalább annak üdéjében szorgalmazni einem mulasztja— különben pedig ha a birtoktól való elv felállítatna, félni lehet, hogy az a’ birtoktalan nemes emberre is alkahuaztassék, és a’ Vármegye Tisztválasztásától kizárattassék. Hontli Vármegye 1-só Követe: Minthogy a’ Biró nem csak a vagyont, de a’ személyt is érdekli, legigazságosabb, hogy azon Bírót a' ki alá tartozik kiki válassza — ugyan azért a’ kerületi szerkcztetésre szavaz — Zólyomi Követ példájára azt válaszolja, hogy a’ 40. választó jussa nem nulla, azt tettleg megegyezésekkel mutatják. — Trencsén Vármegye 2-dik Követe: Hogy Biró választási jussal ne minden lakos ruháztasson fői, három legfőbb okok hozattak elő: 1-ször mintha a’ morális erő és intelligentia egyedül a’ birtokosoknál volna, 2-szor hogy ha minden lakos választási jussal bírna, meg történhetne az, hogy birtoktalan is Bírónak választódna _ 3-szor hogy ez még illy kiterjedésben egy Európai nemzetnél sem divatozik, mi illeti az elsőt, bizonnyára a’ morális erő intelligentia nem a’ birtokhoz van kötve, sőt inkább a’ minden napi példák, és tapasztalás szerint többnyire az ellenkezőt lelieíue állítani. — Ha hivataloknak, méltóságoknak alapja egyedül a’ birtok vagy gazdaság lenne, úgy ditsóségesen uralkodott Napoleon Franczia Császár Franczia Ország Thronusára soha sem léphetett volna — mi illeti a’ 2-dik ellenvetést a’ Biró candidatio jussa a’ földes Urnái van és lesz is ezután — valamint tehát most is meg történhetett, hogy birtoktalan, egyébbkint a’ bírói hivatalra alkalmatos polgár, ha a’ földes Úr ezen hivatalra candidálta, és a’többség kiválasztotta, lehetett valamelly Községben Biró, úgy semmi rósz következéseket nem lát a' Szollá, ha ez ennek útónná is történik. — 3Ii illeti pedig a 3-dik ellenvetést, hogy ez más Országokban sem divatozik illy kiterjesztésben — meg lehet — de abból nem következik, hogy az a’ mi más Országokban divatozik mind tökélletes — elég az hogy Országunk majd nem két harmad részében a’ Birói választás minden lakosok által gyakoroltatik — semmi rósz következéseket nein húzott maga után, sót a tapasztalás bizonyítja, hogy tö- Jegyzó-Kónyc. Xl-dik Darab. HO r
