1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
356. országos ülés
43S kélletesebb a’ második módnál a hol a’ választási juss csak némelly polgárokra terjesztetett, pedig a’ Királyi Resolutio is a’ mostani szokást meghagyni kívánja, és így fen fog állani az individuális választási juss továbbá is, legalább két harmad részében az Országnak a’ Királyi Resolutio is elfogadtatna. Nem látja tehát a’ Szálló annak okát mért ne lenne czélerányosabb minden Községekre nézve ugyan azon egy módot béhozni, melly nagyobb részében Országunknak sikerrel divatozik. Esztergom Vármegye 2-dik Követe: Barsi Követ azt hoza fel, hogy motskolni senkit sem kelletik, legalább ollyanokat kár, kik azon vádakra nem felelhetnek — mi ezen állítást illeti, ebben részéről is meg egyez, azonban hiszi, hogv a’ kik ezen kóborló nevezettel éltek, távol sem kívánták a’ hazának azon hasznos polgárjait sérteni; vagy motskolni, de csak azt értették* mit szinte tagadni nem lehet, hogy azok kik kóborlók, azok a’ választástól zárattassanak el — mi a’ választás módjáról felhozódtak: hogy tudni illik mindég a’ légérdemesebb választasson, és válasszon ezek a’ boldog kivánatok közé tartoznak, és ez a' Törvén\hozás ma^as feladása — erre törekedtek minden nemzetek, ’s miután minden igyekezeteik sikeredének maradtak, a közép utat állították, ’s e’részből a’ nemzetségi, és pénzbeli Aristokratiát hozták be azon fogva, hogy a’ kinek birtoka van, annak nagyobb érdeke, nagyobb ingere van a hazához való ragaszkodásra — azonban ezen úton sem éretett el a’ köz kívánság. — A’jelen esetre úgy vélekedik, hogy nem minden házatlan zsellért kellene kizárni a’ biró választásától, hanem csak azt, a' ki kóborló , és a ki több esztendők olta helybe lakik, és tettleg megmutatná, hogy ó nem kóborló, botsáttasson a biró választásba azon fogva ó részéről időt például egy esztendőt kívánná határoztatni, és ha egy házatlan zsellér egy esztendeig lakik egy helyen, a’ Biró választásba folyjon be — Biharnak, Torna elleni észrevételei nem állhatnak, mert Torna csak ezen fentebbi magyarázatnál fogva azt kívánja, hogy azon zsellérek kik kóborlók, a’ Biró választásból kizáratván, ellenben a’ kik nem kóborlók abba részesítessenek, részéről e’tárgyban ajánlja a’Veszprémi Indítványt, mellyet részéről pártolván ha el nem érhetni a’ Királyi Válaszra voksol. Torna Vármegye 1-ső Követe: Kinyilatkoztatta, hogy ő előbbi előadását igen is úgy értette mint az Esztergomi Követ előadta "s annál fogva most is ismétli azt, hogy a’ Biró választásba csak azok részesítessenek a’ kiknek érdekek vau a’ helységben lakni — Bihari Követ a’ Szólló nyilatkozását meg nem czáfolta, mert noha igaz légyen, hogy a’ jobbágy is elköltözhessen — de kérdi vallyon kinek légyen nagyobb érdeke a’ helység elhagyásába, és azt Bihari Követ sem fogja tagadni, hogy a’ jobbágynak csak ugyan nagyobb érdeke légyen, mert a házatlan zsellér azon hasznot Pest vagy akár melly más vidéken is feltalálja mellyen Pozsony vidéken bír — ellenben ha a’ jobbágy eí akar költözni, vagyonának eladhatása nagyobb nehézségekkel jár, és azért a’ jobbágynak elköltözése nem csupán ön akaratjától, hanem a’vevőktől is függ, de nem alkalmaztatható Bihari Követnek a’ birtoktalan nemességről vett példa is, mert a’ nemes ember a' nemesi kiváltságainak gyakorlása végett szorosabb egybeköttetésbe van a’ Vármegyével, ’s ezen fogva érdeke is van a’ Vármegyében lakni, mert Pozsony Vármegyei nemes ember, ha más Megyébe kíván által költözni nemesi bizonyság levelet kell magának ki eszközölni, melly gyakrabb több nehézségekkel egy be köttetik — ugyan azért továbbá is döbbeni véleményénél marad, még azon fogva is, hogy a’ kerületi szerkeztetés elveit 356-dik i IuUS ii. September.
