1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
356. országos ülés
m 3ofi~iiik V L É S. / í. September. hogy az egész Országra nézve egy öszvehangzobb rendelés igen is szükséges. — De megváltja a’ Szélié a’ kerületi szerkeztetésre nézve is van szinte olly észrevéle, sót azt tartja, liogy ez magával azon elvvel sem egyez meg, mellyre állapítva van; — mondatik t. i. ezen szerkeztetésbcn, hogy a’ Rendek mind azoknak akarnak választási just engedni, kik a köz adakozásokban, és úri szolgálatokban részt vesznek A' Széllé azt az elvet megengedi, de bátor észrevenni, hogy ha a’ kerületi szerkeztetés abba a’ kiterjedésbe, és azon igen általjános kifejezésekkel megmaradna a’mint írva van, nem de nem számtalan személyek, sőt a’ népnek egész osztályai mellyet seközadét nem fizetnek, se űri szolgálatokat nem tesznek, sőt ollvanok i* kik más hatalma alatt élvén, nem is egészen szabad emberek, talán állandó lakások sints, részt vennének a’választási jogban. — Minden kimivelt Országban a’mennyire a’ Széllé tudja, a’ választási jus a’ közterhek viseléséhez, és azon elvhez vagyon kötve, hogy csak ollyanok élhessenek véle, a’ kiknek érdeke van a’ köz csend és rendnek fentartásában. — Es mivel annyiszor hivatkozást hallott más Országokra bátor megjegyezni, hogy azon testület javítási Törvény is, melly éppen most az Angol Parlamentumban vitatik, szint azon elv ekre van alapítva. — Ezeknél fogva a’Széllé kívánsága az, hogy a’kerületi szerkeztetés médosítassék, és öszvehangzélag a’ Rendek által is állapított elvekkel a’ választási jus a’ következendő 4 osztályokra ruháztatván t. i. aj minden jobbágyra, bj minden zsellérre és lakosra, a’ ki vagy házat vagy köz adé alá eső földet bír. ej minden mester emberre és kereskedőre. dj minden művészekre és tudományos emberekre — a’ többi általjános kifejezés alatt érthető személyek maradjanak ki. Vass Vármegye 1-só Követe: Azt kívánná, hogy a? Bíró választásába csak azok folyanak bé, kik a’ helyben laknak, és ott lakni valami érdekek is vagyon— annál fogva a’ házatlan zselléreket, kiknek különben semmi érdekek nincsen a’ bíró választásából kívánná kizáratni, mit ha utói nem érhetne a’ királyi Válaszra szav az. Bars Vármegye 1-ső Követe: Az Elnök azon kijelentését, hogy a’ szerencsés választás nem a’ sokaságtól, hanem azoknak alkalmatos voltoktól függne — igazolván — kérdi vallyon a’ választásra való alkalmatos voltok az élelmességből vagy pedig a’ birtoktól köv etkeztethetik e? — O részéről az értelmességbél származtatván az alkalmatos voltokat, miután a’ nemesi Birék választásába a' birtoktalan nemesség is részt vesz minden rósz következés [nélkül ezen jót reménylvén a’ jobbágyoknál is elérhetni, a’ kerületi szerkeztetésre nyilatkozik — azt kívánván megjegyezni, hogy a’ házatlan zselléreket kár hol mi kóborló vagy más nevezettel illetni — minthogy a’ hazának ezek is hasznos polgárjai, — de fájdalmasabb őket illy nevezetekkel illetni olly heiyen, hol nekik képviselőjük nem lévén, helyettek nem szollhat. Bihar Vármegye i-só Követe: Vallyon a' választási tehetséget kellessen e’ birtokhoz kötni, vagy sem, e’ részben a’ publicisták vélekedéseik is különbözők— ó azonban részéről a’ birtokot nem tartja szükséges eszköznek — minden törvénykezési rendszer elsőbb a’ személv, és űgv a’ vagyonról határoz — az első az élet, melly minden kintsek felett való ugyan, azért ezt kelletik elsőbb is biztosítani — Torna Követe azon fogva kívánná meg tagadni a’ zselléreknek a’ választási telietséget, mert ök még Novemberbe a’ Bíró választásába részt vévén, már Januariusba más helyre költöznek —- ha ez ellenvetés volna, az csak akkoron álhatna, ha azon vad elv ural-
