1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
355. országos ülés
426 355. L LÉS. 10. Sept. n i*i*: A’ 3-ik Törvény Czikkely 7-ik §-sat tárgyazó szakasz fclolvastalván Az Elölülő: ezen felolvasott izenetben a’ Királyi Válasz elleneben négy okok hozatnak fel; l~ör, hogy a’ Királyi Válasz a’ nemzeti szorgalom, es kereskede's^gyarapitasara eránzott czelzatnak meg nem felel. 2-or, hogy a’ jobbágyság jobb letéve! ellenkezik. 3-or, hogy a’ Királyi Válaszban foglalt javallat pénzének holtak építésében való fektetésétől a’jobbágyságot elrettenti. 4-er, hogy a’ Királyi Válasz elfogadása által a’ földes urnák monopolium adatna. De mind ezen felhozott okokat nem vélte meggyőzőknek lenni. Nem az elsőt, mivel által nem látja, miképen nagyobbodhatna a’ nemzeti szorgalom a’ Karok és Rendek javallata által, mert olly jobbágynak, a’ kinek háza vagyon, a’Királyi Válasz sem tiltja a bolt nyitástj az ollyan pedig, a’ kinek annyi értéke sincs, hogy magának egy zsellér házat vehessen, ’s e’kép a’ bolt nyitásra just kapjon, nem igen képes a’ nemzeti kereskedést előmozdítani. Nem a’ másodikat, mert ha megengedtetik, hogy a’ jobbágyság -a* boltját minden jövő menő embernek kiárendálbassa, könnyen megtörténik, hogy az adózó nép á’ legnagyobb nyomorúságba jön, kivált az Ország felső részeiben, ;:|ío?l a’ Lengyel Országból könnyen beszivárogható zsidóság a’ parasztot telíyesen kiszíjja. Nem a’ harmadikat, mert ha a’ jobbágynak szabadságában áll boltot nyitni, mit a’ K. Királyi Válasz is megenged, akkor nem lehet, móndani,- hogy a’ jobbágyság akadályoztatik, sott még a’ nem jobbágyok is ezen javallat szffint kiknek módjok van koz helyet vásárolni a’ vásárlóit jobbágy helyen boltot nyithatnak, akadályoztatni fognak igen is ollyas idegenek, kiknek annyi értékjök nincs, hogy ház helyet bírhassanak, és ezeknek akadályozásu sem a'nemzeti iparnak, sem a’ jobbágyságnak kárára nem, de éppen hasznára leend. — Nem végre a’ negyediket sem* mert az usufructuatio szabad adása vevése minden emberre ki lévén terjesztve, a’ földes űr senkinek sem tilthatja meg, hagy magának telket, vagy házat ne vegyen, az által bolt nyitási just is ne szerezzen, az által pedig, hogy a’ házzal nem biró, ’s ide tova házalló bútorosok, és subinquilinusok el lesznek tiltva a’ bolt nyitás jusától, a’ földes úr monopóliumot nem nyer; mind ezeknél fogva miután a’ kerületi izenetben felhozott okok meg nem állanak, felszóllította a Karokat és Rendeket a’ Királyi Válasz elfogadására. Veszprém Vármegye’ l-ső Követe a’ Királyi Válasz elfogadására nyilatkozott. Thuróez Vármegye’ l-ső Követe azon okoknál fogva, mellyek mind ez előtt, mind jelenleg felhozódtak a’K. Királyi Válaszhoz járul. Reregh Vármegye l-ső Követe kijelentette, hogy boltokat továbbá is a’ földes úri jusok közzé tartozónak állitván, Küldői az azok taksája eránti szabad egyezkedést a’ földes urnák kívánják feltartani. — Szerém Vármegye’ i-só Követe kívánta volna ugyan a’ boltbeli taksákat az uradalom, és jobbágy közti egyezésre hagyatni, valamint ez az ő Megyéjében eddig is gyakorlatba volt a’ nélkül, hogy innen akár monopolium, akár pedig pahaszok a' taksák nagy volta miatt keletkeztek volna. Ennek eléréséhez mindazonáltal reménység többé néni lévén, a’ K. Királyi Választ elfogadta, olly feltétellel mindazonáltal: hogy ollyas személyek, kik az incolatus iránt az uradalmi engedelmet megnyerték, boltot szabadon bérbe is vehessenek. —Sáros Vármegye’ 2-ik Követe a’ boltbeli just mindég földes úri jusnak
