1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
355. országos ülés
427 ösméri, es kívánta volna, hogy ezen jus kibérlésében Megyéjében az eddigi ízói kás íentartatbatott, és az usus, a’ nyilvános és gyakorlott usus nem csak akkor, midőn a’ jobbágy* mellett, de akkor is mikor a’ földes úr mellett szól, törvényesnek elösmértetett volna: de miután a’ Törvényhozás ezen just korlátokba vele', annak már ellene nem szegülhet, — hanem a’ szábád excensuatiót a’ jobbágynak soha megengedni nem fogja — cs így a’ redaetiót el nem fogadja, hanem, a’ K. K. Válaszra szavaz. Horvát Ország 2-ik Követe elfogadta a’ Királyi Választ. Arad Vármegye’ 1-ső Követe : miután a’földes urnák önkényé a’ Királyi Válasz által is elegendően meg van korlátozva, az incolatusnak kérdésé pedig nem az urbe'ri törve'nyoknek tárgya, hanem a’ Publico - politicum rendszeres munkálatokhoz tartozik, a’ Királyi Választ elfogadhatónak vélte. — Nyit rá Vármegye' 1-ső Követé a’ Királyi Válasz elfogadására szavazván. Abauj Vármegye t-ső Követe a’boltbeli jus földes úri jusnak ösmérvén, miután Küldői a’ földes úri jusokat sérthetetlenül fent tartani kívánják, a’ Királyi Válasz elfogadására jelentette szavát. — Heves Vármegye’ 2-ik Követe kijelentette, hogy a’kerületi szerkeztetést, a’ mennyire ez az idegenekre is kiterjeszti a’ bót kibérlés jusát, minthogy ezen jusnak adása az incolatus kérdésével szoros kapcsolatban van , az incolatus kérdése pedig az úrbéri munkálat körébe nem tartozik, el nem fogadhatja, és annyiban a' Királyi Válaszhoz, egyél)iránt pedig a’ kerületi szerkeztetéshez ragaszkodik, következve azt, a’.mi a’ javallott Törvény Czikkelybe az idegenekről mondatik klhagyatui kívánta. •— Pest Vármegye’ l-ső Követe a’ K. Királyi Választ ake'pen értette, hogy minden jobbágy, és zsellér a’ maga házánál boltot, a’ rendelt taksa fizetés mellett szabadon nyithasson ,* ’s erre nézve a’ földes űrtől nem köteles engedehnet kérni, ezen holtot azonban, a’ mennyiben maga nem használná, vagy nem kívánná használni akár inelly más helybeli lakosnak szabadon, teendő alku mellett árendába adhassa, — magában következik ebből, hogy azt más vidéki lakosnak, a’ kinek még azon helyben lakossági jusa nincs, nem adhatja haszonbérbe. — Ezen értelemben tehát a% K. Királyi Választ elfogadta, ’s valamint azt kívánta, hogy minden házzal biró lakos, a’ rendelt taksák mellett boltot korlátlanúl nyithasson, ’s azt akár melly más helybeli lakosnak, népedig vidékinek haszonbérbe adhassa, ’s erre nézve a’ földes úri engedelemért folyamodni ne légyen kéntelen — úgy más részről a’ lakossági jusnak kérdését, mint nem :de valót, a’ maga helyére halasztani kívánja. Soprony városa Követe: a’ kegyelmes Királyi Válasznak értelmébe meg lévén engedtetve az, hogy minden jobbágynak, sőtt minden házas zsellérnek is szabad légyen maga házában boltot nyitni, azon czél, mellyel a Karok és Kendek magoknak kitűztek, el van érve, azért is a’ Kir. Választ elfogadja, és arra voksol, sott ha a’ mellett a’ Karok és Rendek az a’hoz kapcsolt sanctiot is a’ kerületi szerkeztetekből, úgy, a’ mint azt Pest Varmegye érintette, megtait.ini kívánják, arra is rá áll, a’ többire pedig, és jelesen arra nézve, hogy szabad légyen illy jobbágynak, vagy zsellérnek maga boltját minden embernek válogatás nélkül bérbe adni, vagy azt minden ember bérbe vehetné, a’ kerületi szerkeztetést el nem fogadhatja. 355. ÜLÉS. 10. Sept. 107*
