1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
355. országos ülés
355. ÜLÉS. 10. Sept. 425 te a' jobbágynak jó tetszéséből, de mostan mái* ezek eránt a’földes úr többe nem rendelkezhet, hanem a’ jobbágy annak adja telekét a’ rajta lévő épületivel együtt, bár azok az illető uraság ingyen fájából készítettek is, a’ ki azt megfizeti, — ’s e’ szerint a’ földes uraság méltatlanul károsítatik — az, hogy az i-ső rész 40*ik czimjének értelmébe történendő kibecsüle'sek alkalmával az ingyen adott fa árát lehúzhatja, kevés kár pótlást szerez a’ földes urnák, mivel az ijjen kibecsülések ritkábban fordulnak elő, mivel ez különben is igen hosszas öltön éré11étik el. — O tehát ha már a* földes urakat ezen tehertől egészen fel nem mentheti, legalább, hogy a’már eladott telkekre az uraság fát adni ne köteleztessen azért az elóbbeni redactionál marad. Szabolcs Vármegye’ 2-ik Követe, melly czéljai vannak a’ Királyi Válasznak Ungh Vármegye Követe bőven kifejtette, Küldői azon Követ nézeteit osztván, a’ Királyi Válasz ellen’szavaz. Neográd Vármegye’ 2-ik Követe utasításánál fogva az előbbi országos határozást megtartatni kívánta. — Nyílra Vármegye l-ső Követe az előbbi országos határozás megtartására adta szavazatát. Trencsén Vármegye’ 2-ik Követe az épületi fajzást minden Községekre nézve, akár éllek a’ szabad adás, és vevés jótékonyságával akár nem, megadni kívánta ugyan; de czei hozzátételt, hogy az l-ső rész, 40-ik czimben érintett elbecsülés esetét kivévén, a’ földes úr a’ jobbágynak ingyen szolgáltatott épületi fa árát más semmi némú esetben, ha talán a’ jobbágynak házát executio mellett is át venné, a’becs árából le ne húzhassa, sőtt saját fáját executio alkalmával köteleztessen jobbágyának megfizetni, egy áltáljában elfogadni nem kivánta. A’ Királyi Válás; nem értett ollyan elbecsülest, melly a’ kerületi szerkeztetekben érintetik, oil) urnák, a’ kinek még annyi helye sincsen, hogy építhessen magának lakó házat, hanem kéntelen jobbágyának fundusát elfoglalni, annak erdeje sincsen, a’ honnan épületre való fát jobbágyának adhatna, és így azon eset a’ lehetetlenségei sorába tartozna; a’ Királyi Válasz nem érthette tehát az l-ső rész 40-ik czimje'ben érintett elbecsülés esetét, hanem más egyéb szokott elbecsülés, vagy is executio eseteit, ha a’ földes úr t. i. executio mellett igazságos követelései fejében az jobbágy telkét, vagy házát át venné. Hogy pedig akkor igazságos nem lenne, hogy maga fáját fizesse a’ földes úr, ez igen természetes, és kiki átláthatja. Ue nem is lesz a’ jobbágyság sorsa ez által roszszabb helyheztetésben, mert ekkorig is az elbecsülés esetében a’földes uraság által ingyen adott, fa a’jobbágy épületi becs árából lehuzottatott. Hogy tehát ez tovább is így maradjon, az megállapitatott szabad adás és vevés után is, a’ kölcsönös igazság inegkivánja. Mindezeknél fogva a’ Szólló a’ kerületi Ülésekben e’ pont iránt történt megszorítást el nem fogadja. — Fejér Vármegye’ l-ső Követe az előbbi országos határozást kivánta továbbá is megállapitatni. Ügy szinte Abauj l-ső, Ugocsa, és Baranya Vármegyék 2-ik Követei az elébbi országos szerkeztetek mellett jelenték szavakat. Ezek szerint Az Előlülő a’ többséget a’ kerületi szerkeztetek megállapítására kijelentette. Jegyző-Könyv XI.ik Darab. 107
