1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
355. országos ülés
A 22 Jicsebb, hanem a’Status industriájára nézve a’leg károsabb küvctke7.escket fogja szülni. Arva Vármegye’ 2-ik Követe: az épületi íajzás iránt vélekedése szerint valamint a’ Királyi Válasz, úgy annál inkább a’ kerületi szerkeztetek nem cze'lcrányos. Mert minekutánna a’ szabad adás vevés megállapitatott, hogy ha a’ földes úr ezentúl is az ollyan jobbágyának, ki a’ szabad adás vevés utján jobbágy telekre szert tesz, épületi fajzást adni köteleztetne, valójában a jobbágy a’ földes űr kettóztetett kárával boldogulna, a’ szólló Követnek valójában úgy látszik, hogy e’részben a’Kormánynak az a’ czélja, hogy az erdőkből is jobbágyi állomány íormáltasson, és hogy az, a’ mi eddig jótékonyság volt, az ezentúl állománnyá váljon. Hogy ha azonban mind a’ mellett tetszik a’ Karoknak és Rendeknek a’ k. Királyi Választ elfogadni, akkor kéntelen abbeli kívánságát kijelenteni, mellynél fogva a’ kibecsültetés eseteit, nem az l-só: 4O értelmében vétetni, hanem azokat bírói foglalás és költözködés eseteire is kiterjesztetni kívánja. Tolna Vármegye 2-ik Követe az előbbi lelterjesztett törvény javallat megtartására szavazott. — Somogy Vármegye’ 2-ik Követe: mennyire szíveken íekszik Küldőinek az adózók sorsa, elégé mutatják azon kinyilatkoztatások, mellyeket az úrbéri tanácskozások folyta alatt Követeik által kijelentettek; nem is kívánják azok a’ jobbágyság sorsának javítására magokat intetni; de mind a’ mellett is kéntelen kijelenteni, hogy a’ Királyi Választ a’ most kérdés alatt lévő tárgyra nézve el nem fogadhatja, mert annak elfogadása a’ nemzeti szorgalomnak nagy kárára lenne. ■ ' ,* '■ >é tV v ■ Z. Szathmár Vármegye’ 2-ik Követe kinyilatkoztatta, hogy a’ Királyi Válasz Küldőinek nézeteivel ellenkezvén az előbbi országos javallatra szavaz. Thurőcz Vármegye’ l-ső Követe: tagadhatatlan ugyan, hogy a’ minta’ tűzi fajzás, úgy szinte az épületi fajzás is, a’ hol ez a földes uraság részéről a jobbágyságnak megadótott, a’ Theresianum Urbárium behozatalával azon használatok közzé számitatott, inellyeken a’ helybeli classificatio alapúi. — Úgy továbbá az is bizonyos, hogy az említett épületi fajzás a’ jobbágyság részéről leg főbb tekintetett érdemel, — végtére azt sem akarja a’ Szólló ellenzeni, hogy az úrbéri tárgynak elrendelésénél arra is kívántatik figyelem , hogy a’ jobbágyság rosszabb sorsra ne jusson; tekintvén azonban azon sok engedményeket, rnellyek az úrbéri járandóságokban a’ jobbágyságnak tétettek, tekintvén továbbá azon sok, és nagy fontosságú megadásokat, mellyekkel az úrbéri telkek állománya mind remanentialis, mind irtási földekben, mind pedig a’ legelő mennyiségének kihasításában bővítetett, — tekintvén végtére még más morális concessiokat, és mind ezeket az épületi fajzás használatával, mellyel amúgy is nem mindenütt élt a jobbágyság, mértékbe vévén, bátran állítja, de nem is tagadható, hogy az emlitett megadások a’ kérdésben lévő épületi fajzásnak használatai felelte sokkal lelül haladják, és illy módon a’ jobbágyság jobb'létéről nem csak elegendőn, de bőven is vagyon gondoskodva: ámbátor a’ Szólló ennek okát. sem látta, és a’ felől több ízben is véleményét nyilatkoztatta, hogy törvényes alapját, sőtt törvényhozási jusát sem ösmérheti el abban, hogy törvényes szükségnek kimutatása nélkül a’ földes úri tulajdon és jusok a’ jobbágyság jobb 355. ULKS. 10. Sept.
