1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
355. országos ülés
355. ÜLÉS. 10. Sept. 423 lette tekintetűből oily tetemésen szoktathassanak, mert bátran állíttja, hogy eddig a’ jobbágyság sorsa olly szóróit állapotban nem létezett, de inkább sokkai virágzóbb volt, mind más szomszéd Országokban. De azt sem halgathatja el, hogy nem csak a’ Karok és Rendek, de az Országgyűlésének többsége a’ telkek használata szabad adása vevésc megengedését fokép azzal támogatta , és annak hasznát azzal magasztalta, hogy az által a’ jobbágy sorsa legvirágzóbb leend, és a’ mellett, akkoron egvszer’smind elösmérte, hogy annak megadása mellett az épületi fajzás használata több előadott okok miatt meg nem állhat: meg nem foghatja tehát, hogy, és mikép lehessen azon állítást, a’[K. Királyi Választ, és annak következésében tett kerületi határozást, raelly a’felolvasott szerkeztetekben foglaltatik, egyeztetni? De ámbár a’ jobbágyság jó létére való figyelmeztetést az előadottaknál fogva szigorú kérdésbe venni nem is szándékozik, azt azonban még sem titkolhatja el, de biztosan is reményit, hogy a’ Karok és Rendek el fogják ösmérni, hogy az úrbéri rendszer elrendeltetésének legfőbb czélja az vala, hogy a’ földes űr, és jobbágyi közti viszonyok hozandó törvény által ügy liatároztassanak el, hogy mind két részről minden súrlódásoknak, és perlekedéseknek (roellyeknek sullyát a’földes uraság mind eddig nagyon érzette) alkalma elháritassék. — Minthogy pedig éppen ezen épületi fajzás használata örökös súrlódásul, és földes úri zaklatásul szolgálhat, — ezen tekintetből is, nem csak a’ szükség, de az előadatoknál fogva az igazság is azt hozza magával, hogy a’ földes űr tulajdonának, és jusainak biztosítására azon e'pületi fajzás a’ jobbágyságnak további adásától, ámbár addig annak használatában lett volna is, mentve légyen. Mindezeknél fogva tehát sem a’kegyelmes Királyi Választ e’ tárgyban, sem pedig a’ kerületi javallatot, melly amúgy is a’ K. Királyi Válasz foglalatján a’ földes úri jusoknak szorításában túl ment, el nem fogadhatja, hanem azon szerkeztetésre, melly ezelőtt felterjesztve volt, voksol. — Szerem Varmegye’ l-ső Követe nyert utasítása szerint az elébbi országos javallathoz ragaszkodott. Ungh Vármegye Követe Bernáth: a’ polgári életben nem lehet nagyobb foka a’ boldogságnak, mint az adó nem fizetés, nincs a’ tulajdonnak szoritóbb bilincse, minthogy az adó rajta van, akár mit mondanak a’ fajzás melleit kikukútskál abból, hogy a’fajzást adó alá akarják rekeszteni, kitetszik az a’nyomba következő szakaszokból, ahol az mondatik, hogy a’ fajzás kiterjesztessen az extra teritorialis erdőkre is, mivel az a’ jobbágy bevallása után a’ praediumokra is kiterjesztetik, és így tagadni nem lehet, hogy a’ fajzás beneficiumának megadása által a’ contributionalis fundust akarják nevelni. — A’ nemzetek semmin nem törekszenek inkább, mint azon, hogy directa contributio ne legyen; ezért költöznek számtalan emberek Amerikába, de mind ezen argumentumoktól eláll, mert mikor e’ tárgy a kerületben előfordult, azokat ott is előadta, rövideden csak azt mondja, hogy ha a’ tüzet el akarjuk oltani, vízzel kell azt eszközölni, ha az usufructuatio beneficiumát semmivé akarjuk tenni, a’fajzás haszonvételét meg kell a’ jobbágynak adni, mert bizonyos , hogy ha az megadatik, a’ legnagyobb részében a’ hazának a’ szabad adás vevés nem fog divatozni, mivel ha meg akarja venni valaki a’ telket, az erdőben is kivezetteti magát, hogy megnézze: jó e’ az úr erdeje? hogy tudhassa mit vesz? már kérdi, hogy 106*
