1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
355. országos ülés
420 abba leg inkább keresi az urbeVi telkek haszon vételének szabad adás vevésébdl a’jobbágyságra háromlandó kedvezest, hogy a’földes uraság részéről eddig ingyen kiszolgáltatott épületi fa árát megtéríteni nern tartozván, a’telken találtató építmények tulajdonossává válik, ’s ezek az adózó népnek valóságos értékét teendik, — mikép lehetne tehát az illető földes uraságot az eddig divatozó szolgaság alá továbbá is vonni, ’s az érintett kötelezte!éssel szoros kapcsolatban lévő úri just a’ jobbágyi tulajdonnak kimondása által megsemmisíteni? igaz ugyan, hogy az elbecsülés esetére a’ kerületi szerkeztetésben óvás van téve, de ez éppen a’ szabad adás vevc'snek akadályul szolgálatid , mert a’ vevő mindég félni fog az épületek igazi árát az eladónak megfizetni, nehogy az elhecsülés esetében a’földes urnák nyilvános jusa miatt, ki a’ jobbágyainak ingyen szolgáltatott épületi fa árot a’ becs ár általjános sommájából levonhatja, tetemes kárt szenvedjen: a’ mi pedig a’ Kir. Válasz tartalmát illeti, két okból leginkább sürgeti az eddigi gyakorlatnak általjános megállapítását, 1-ör t. i. azért, hogy a’ jobbágyság az új rendszernek behozatala által semmi tekintetben rosszabb karba ne helyheztessék, de a’ Karok és Rendek előbbi aggodalmát már annak előtte egészen szét oszlatták, ’s mivel már országos végzéssé vált abbeli határozat, hogy a’ telket biró jobbágy addig, még azt el nem adandja, épületi fajzást követelhessen; a’ föidmivelő nép osztály tehát addig, mig a’ kezénél lévő telket megtartja, a’ kérdés alatti kedvezésre nézve az eddigi állapotban megtnaradand, a’ vevő sorsa pedig egészen más tekintetbe jön — a’ ki a’ jobbágy telket pénzen vásárolja, az minden úrbéri jótéteményeket, és kedvezéseket egybe vetvén, a’ kiszámított valóságos haszonvételnek megfelelő tőkét az eladónak leteszi, következőleg a’javallat rendelkezés által csak a földes uraságra érzékeny teher rovattatna, ’s egyedid a’ költözködő, ’s uri hatoság alól szabad adás vevés útján magát felmentő jobbágy boldogulna. — A’ másik ok pedig leginkább abba gyökereztetik, hogy a’ vevő szinte minden úrbéri szolgálatokat tellvesíteni tartozván, a’ telekkel öszvekötött kedvezéseket is minden kivétel nélkül követelheti,— de ebbeli állítás valódiságát már maga a’ szabad vevés természete is elegendően megczáfolja, merta’ Királyi Válasznak elfogadásával a’ vevő sorsán semmi sem fog könnyítetni, ő az épületi fajzás jótéteményéből várható haszonnak megfelelő tőkéit az eladónak lefizetvén, az illető kedvezést kész pénzen vásárolandja, sőtt ha illő figyelembe vészük, hogy az urasági erdők virágzó állapotjárói elcsábítva, az épületi fajzásért az eladó jobbágynak nevezetes summát letévén idővel, az erdők elpusztulása eseteiben a’ drága pénzen szerzett jótétemény használatától tettleg eleshet, ’s érzékeny kárt szenvedhet, — könnyen meg fogunk gyözetetni a’ megpendített javallott igazságtalanságáról. — A’ Szólító tehát világos utasításánál fogva is, a’ kerületi szerkeztetek ellen nyilatkozott. Nass \ ármegye l-ső Követe: A’ kegyelmes Királyi Válasz azt mondja, hogy a’ szabamadás, és vevés haszonvételével való élhetés átengedése elegendő alapul nem szolgálhat arra, hogy az épületbeli fajzás valóságos jótékonysága a’ jobbágyoktól e’ miatt elvonatasson, és a’ helybeli lakosok között ez által következéssel tellyes különbség hozattasson bé, annál is inkább, hogy a’ jobbágyi telket megvevő jobbágy szinte azon szolgálatokat tartozik a’földes urnák tellyesíteni, mint a’ mellyeket az eladó teljesített, k azért a’ K. K. Válasz a’ jobbágynak jövehdő sorsát a’ mostaninál semmi esetben rosszabbá tenni nem kívánván, 355. I LÉS. 10. Sept.
