1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
347. országos ülés
3<H> 347-dik ÜLÉS. 13. Augustus. masa Statútumaiknak, és piaczi rendének fentartására lépéseket tett, akkor nem mint magános nemes személy, kanéin mint közhatalmit Törvényhatóság procedáit? mellv ellen csupán azon ellenvetést halottá vétetni, hogy mivel a’ maga ügyében senki bíró nem lehet, azon tárgyra nézve, rnelly a’ város hasznát illette, a’ város Tanács csak magános neues személynek tekirte hetik, mellyre a’ Szólló azt felelj liogv azon állítás átaljában sem a városi, sem a’ Megyei Törvényhatóságokía nézve nem áll, mert közönségesen tudatik, hogy mind a’ városi Tanács, mind a’ Megye Törvényszéke az oily an tárgyakra nézve is, mellyek tulajdon Físcusának hasznát érdeklik Törvény szerént bíróságot gyakorol, ’s azokat elitéli, ha szintén az illven esetben törvényes korlátjain kívül menvén, vaiamelly hibás lépést követ el, annak orvoslását éppen nem rövid visszahelyheztetés utján, a’ mennyire a1 Szólló részéről a’ llepositiónalis Törvények spiritusát értheti, hanem a’ rendes törvényes utón eszközölhetonek véli; annálfogva a’ Fő Méltóságú Udvari Cancellaria által a’ kérdéses Uepositionalis keresetre nézve kiadott utóbbi parancsolatot, és végzést, melly szerént azon kereset leszállitatott, sérelmesnek nem tartja a' Szólló — Bátor a’ Szólló ez úttal figyelmeztetni a' Karokat és RR. a’ következőségre is emlékeznek a’ KK. és RR. az 5-dik osztályban 79-dik szám alatt Megyéje részéről előterjesztett sérelemre, melly szi rént Tihanyi Ferencz Urnák a Hódosy örökösök ellen folytatott Repositionalis keresetére nézve a’ Fö Méltóságú Udvari Cancellaria által kiadott parancsolatot mint a’ successionalis Törvényekbe ütközött sérelmesnek tartotta, azt méltóztattak a Rendek határozni, hogy mivel a’ folyamodás útja Törvény szerént fent hagyatott azoknak, a' kik az Al-Ispáuvi ítélettel meg nem elégesznek, azonban a’ rendes törvényes út elzárva nincsen, annálfogva a’ felemlített Bihari esetre nézve, állani kell a'jelen esetben is, mert hiszen itt sem tett egyebet a’ Fő Méltóságú Udvari Cancellaria, mint azt, hogy a'folyamodás útján eleibe terjesztett Repositionalis keresetre nézve ítéletet hozott, melly szerént azt le szállítatni ítélte; a’ mi már magában is a' Szólló vélekedése szerént kevésbé lehet sérelmes, mintha a’ per tárgyára nézve végső elhatározó ítéletet hozott volna, mert midőn a1 Repositionalis kereset akármelly okból leszállitatik, akkor a’ per tárgya maga előbbi felvétében hagyattatván, a’ rendes törvényes utón kerestethetik, ellenben ha a’ Repositionalis kereset elhatázólag és positive Ítéltetik el, és az ítélet v <;g;i'e is haj— tátik, az által az alperesen, ki a’ bitokból kitétetik, sokkal nagyobb méltatlanság történhetik. — A’ Szólló tehát az előadott okoknál fogva a’ kérdéses esetet sérelemnek nem tarthatván, aT kerületi határozat ellen szavaz. Eperjes városa Követe: Erre ezeket felelte a’ Vármegye Közönsége is határozatit Fiscussa által törvényes utón Törvényszéke előtt hajtatja végre, valamint cselekedett Bihar Vármegye, a’ magát ki nyilatkoztató ellen, tehát a’ város Tanácsa bírósága is meg áll, a’ ki városa szabadságait hivatalosan védeni tartozik. Többnyire az Ország három Rendcinek a’ negyedik Rendnek sarkalatos szabadságaiba a’ siralmas időkben a’ 4?—dik rész 7-dik czímje ellenére lett beavatkozása, és az onnan származott Vármegyei és városi Törvényhatóságoknak sokféle egyenetlensége valljon mi-jót szüljön valaha? és valljon a’ mostani organica Ország Gyűlésén is ugyan ezen régi a’ városok előbbi elrendezésekkel igen ellenkező közös nyomorúságot megszűntetni, vagy a’ városok kárával és elnyomattatásával folytatni, vagy még ezen igen sajnos Törvények lelkén is túl kelletik e’ terjeszteni? a’ KJK. és RR. bölcsességére bízza a’ Szólló. •— V
