1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
347. országos ülés
347-í/íA i LÉS. \7)-di/i síugusl. 561» Nem elleneztetik itt a’ kereskedőnek a’ tulajdon mázsa tarthatása jussa, de tagadtatik a’ maga tulajdon mázsájától való bér szedés jussa, mcllyet az erőszakoskodásról szólló 14-dik curialis decisionak és leginkább a vámokról szólló 1.23 évi 15-dik czik. l-so 11. 12-dik §-sai lelke szerint mint kilsapongást megszüntetni, és eltörülni kell. Az állítólag megsértetnek a’ városi Tanáts által erőhatalommal végbe vitt elfoglalása ellen tárva áll a’ kereset útja, és az egész városi lanats tagjaiknak tulajdonos vagyonjában elegendő biztosítása is vagyon de ellenben még ó reá is vár a’ hatalmaskodás dijja. Veszprém Vármegye 1-ső Követe a’ kerületi szerkeztetekre jelentette ki magát, mert nagyon veszedelmesnek tartotta ha a’ város végzései illyen dolgokban kötelező erővel bírnának, mert így a’ kereskedésnek nagy akadályai lennének Győr városa 1-ső Követe előadta, hogy Nemes Poson Vármegye sérelmét abban találja: hogy az utóbbi Királyi Parantsolat az 1647: 78-dik Törvény czikkely értelme ellen; melly a’Nemesek személyeit és ingó értékeiket a’ városi- Törvényhatóság alól kiveszi — Vachtler Bernárdot mint nemes embert azért, hogy kereskedői ezéhnek tagja, a’ városi Törvényhatósága alá veti. — Megvallja a’ Szólló e’ tárgyban szinte ő is sérelmet talál — mivel a’ parantsolat Vachtler Bernárdnak személyes minéműségében külömbséget tészen; ugyan is ha állani kell a’ 78-dik Törvény czikkelynek, mell}' a’ Törvény lelkét tekintve a’ birtokos nemeseket illeti — állani kell az 1649: 15-dik Törvény czikkelynek is, melly a’ városban lakozó birtoktalan nemesekkel személyeikre nézve is, a’ városi Törvényhatóság alá olly annyira veti, hogy az 1655: 46-dik Törvény czikkely szerént még vég rendeléseiket is itten tenni kötelesek, és ez igazságos, mert nem lévén nemesi birtokjok, minden élelmek, és vagyonik a’ polgári beneficiummal való élésből származnak. — És így Vachtler Bernárd nem tsak úgy mint kereskedői ezéhnek tagja , de úgy is mint polgári beneficiummal élő, és birtoktalan Nemes egyenesen a’városi Törvényhatóság alatt vagyon, mint ezt a’ Törvény szavai, }.nihilque penitus bonorum in Comitatibus habentes, Jurisdictioni, et Judicatui Civitatum illorum locorum, ubi commorantur subjaceant,“ nyilván kifejezik. Továbbá az 1807: 22-dik T. czikkely a’ mértékek rendes fenlartását, a helybeli Törvényhatóságokra bízta. — így ha privilegialis jussát nem tekinti is a’, Szólló, Sz. Kir. Poson városának, a’ mérték fentartására törvényes jussa, sőt kötelessége vagyon, ezt felállítani is tsak nékie, nem pedig privatusnak vagyon jussa, mert a’rendes fentartása a’ mértéknek, tsak az illető Törvényhatóság hitelessége alatt állhat meg — ’s minthogy ez költséggel jár, igaza is van erre nézve, vagy a’ privilégiumban kifejezett, vagy máskép meghatározott taksát venni azoktól, kik ezzel élnek. — Nem kénszeríthet ugyan senkit az ezzel való élésre, de ugyan senki a’Törvényhatósága alatt lévő territóriumon mérték, vagy mázsa hivatalt fel nem állíthat, és illyetén beneíiciumot nem gyakorolhat,— midőn tehát Vachtler Bernárd a’ maga mázsáját felállítván, a’ ki méréstől taksát, és ótet semmikép nem illethető beneíiciumot a’ városi tulajdonnak megsértésével szedett, következőleg a’ városi Jurisdictionak gyakorlásában Törvény elleni erőszakos tselekedettel avatkozott, abból ötét a’ városi Törvényhatóság Yerbö- Jegyzö Könyv XI-dik Darab.
