1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

345. országos ülés

338

345. ULfíS. 10. Aug-.

Szeged városa Követe: Ha Tettes nemes Torontál Vármegye állal kévés évek előtt csináltatott tölte'sek, különösen Deszk és Szóreg helységei között, végveszedelemmel Szeged városát nem fenyegetnék — ha illy veszedelmes töltések ellen törvényeink nem lennének, akkor az országos Küldöttségi kerületiképen is helybe hagyott véleményéhez ragaszkodni kéntelem'tettnék ; — de midón Szeged városa a’ leg első árviz által remegve várhatja elpusztulását, 40,000 ’s több leikeinek a’ víz elmellózhetctlen dühének feláldozását, ezen esetbe a* kártékony töltések végett nem máshová, mint a’ törvényhozó testhez a’ Tettes Karokhoz és Rendekhez foljamodhat a’ Szólló segédeimért, és eztet Küldői is különösen és nyilván meghagyták néki. — A’ Nagy Mlgu M. Kir. Helytartó Tanács Tettes Nemes Torontál Vármegyét az illyen károkat és veszedelmeket okozó töltések csinálásától eltiltotta ugyan, de a’ tisztelt Vármegye ezereknek erejével kevés napok alatt magának Szeged városának birtokon keresztül a’ nélkül , hogy erről Szeged városát, mint földes uraságot csak értesítette volna is, egy óriási töltést tétetett, melly a’ Maros vize árjait eddig magában vevő földeket elzárván, nem csak Szeged városát, hanem Tettes N. Csongrád Vármegyének nagyobb részét, úgy a’ Kis-Kunság szomszéd vidékét is veszedelemmel fenyegeti. — De az illyen töltések magának Tettes nemes Torontál Vármegyének is károsok, mert ugyan ezen Megye kebelében lévő Éj-Szeged Mezővárosa a’ Tisza és Maros vizei árjai közé szórhatván, lehetetlen, hogy végképen el ne pusztuljon, menekedni kivánó lakosai kétség kivül Szeged városában keresnék menedékeket, de ez szinte hasonló veszedelemben lévén, hogy adhat a’ szegény szerencsétleneknek biztos és bátorságos menedék helyet? nem különben Szóreg, Szent Ivány és Gyála helységeknek, kaszáló és szántó földjeik vizzel boritatván el; lakosai vég ínségre jutandanak, miért? csak azért, hogy ne'melly birtokosoknak mocsáros helyeik, mellyeket a’ N. Méltóságú Kamarától igen csekély becsű áron vettek által, kiszáritassanak.

De ezen Torontáli töltések Szegedről Ránátusba vivő Ország utat is veszedelmeztetik, mert új Szegedtől Szőregig az Ország út töltésekből, és hidakból állván, mellyeket Szeged városa tetemes költségekkel állított, és tart fel az árvizek ezeket elszaggathatják, széjel ronthatják, valamint ezen szerencsétlenség az 1830-ik esztendőben meg is történt, s így az utazás és a kereskedés hátráltatik, melly nem csak Szeged városának, de az egész hazának általjánosan káros,

Ezek lehettek inditó okai Tettes nemes Csongrád Vármegyének is arra hogy ez iránt a’ következő sérelmek között szinte hasonló sérelmét adja elő — a’ Tettes Karok és Rendek nemes Csongrád Vármegyének előadását valóságos sérelemnek elesmérték, és a’ megvisgálásra egy Küldöttségnek kineveztetését szükségesnek találták, kérné azért a’ Szólló is mind a’ most általa mondott, mind pediglen a’ szerkeztetésben kitett okoknál fogvást, hogy Szeged városának ezen sérelme ugyan azön Küldöttség által megvisgáltasson, addig is Tettes Nemes Torontál Vármegye’ a’ fent lévő káro3 töltések’ folytatásától és erősítésétől törvény által eltiltasson. Minden esetre a’ kérdéses töltések ’s ezek által okozható szerencsétlenségek és károk iránt a’ szólló Követ óvását itten kijelenti, inellyet Küldői megnyugtatására a’ Napló könyvbe feljegyeztetni kéri.

Torontál Vármegye’ l-ső Követe: Kettős Szeged városa Követének pa-