1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
345. országos ülés
339 nasza; az első, hogy Torontál Vármegye káros töltéseket épitetett; másodszor, hogy felsőbb rendelések ellenére sem semmisítette azokat meg: mi az elsőt illeti: 1816, 1817-be, midőn olly nagy viz áradások voltak, noha akkoriban még Torontálnak töltései nem voltak, Szeged városa szint úgy ki vala téve a’ kiöntéseknek mint most, különben pedig Torontálnak ezen töltései által nem volt czélja Szeged városának 40,000 lakosait károsítani, hanem Megyéjebeli 160,000- ból álló adózóknak kaszállőit biztosítani. De meg sem foghatja a’szólló Követ, hogyan kelhessen ki Szeged városa ezen töltések ellen, holott Szeged városának fáradhatatlan munkásságu földmérője első volt, ki példát adott, és utat mutata, mikép lehessen ezen káros áradásoknak gátot vetni, midőn a’Szegedi határban bástya nagyságú töltéseket csinált, ha tehát ezen töltések ellen nem volt kifogása Szeged városának, nem látja a’ Szólló, hogyan, és minő igazsággal lehessen kifogása ezen Torontáli töltések ellen, holott Megyéje a’nemzeti szorgalomtól buzdítatva csak Szeged városa dicséretes példáját követte. Mi a’ második panaszát illeti, hogy a Ilelytartósági parancsoknak ellenére is azokat fentartja a’Megye azt válaszolja, hogy azon Ilelytartósági parancsok vagy törvényesek, vagy nem; ha nem törvényesek, akkoron igaza van a’Törvényhatóságnak azokat félre vetni, ha pedig törvényesek parancsai van annyi erő, van annyi hatoság a’ Helytartóságba, hogy parancsait sikeresíti is, — mind ezeknél fogva tehát, minthogy e’ tárgyban semmi sérelmet nem lát, a’ kerületi határozást kívánná elfogadtatni. Mi szinte el is fogadtatott. A’ 76-ik pont, mellybe Szeged városa régi jusainak, és szabadságainak üj, nem csak további megerősítését, de nagyobbitását is kívánja — szinte a’ Küldöttségnek véleménye szerint meghagyatott, A’ 77-ik pont alatt Fejér Vármegye a’ katonai tiszti fő karnak nevezetes költségekkel járó tartását panaszolván, azt kívánja, hogy a’ hol az ezered több Megyékben helyheztetik, azon Megyének, a’hol a tiszti fő kar bészállítatik, a’ többi Megyék ne csak a’ tartás, de az épületek fentartására, és más egyéb költségeket is pótoljanak. Fejér Vármegye* 2-ik Követe: utasításánál fogva újabban előterjeszteni kívánja a’ Rendeknek, *s kéri méltó tekintetbe vétetni a szegény adózónak e’ részben való terhes állását» Ha a’rendszeres munkálat, mellyhez ezen tárgy is tartozik, felvétetne— nem szóllana— miután azonban könnyen gyaníthatni, hogy ez talán hosszabb időre is elhaladna, a* tiszti fő karnak tartása pedig esztendőnként Megyéje adózóinak 6000 forint kárt okozna, kéri a’Rendeket ez eránt most rendelkezni, vagy pedig e’részben már más alkalommal felhozott Ilelytartósági rendelést, mellynek erejénél fogva minden 3-ik esztendőben más Megye tartozzon a’ stábot tartani — sikereltessen. — A’ többség azonban a Küldöttség véleményét pártolta. — A’ 78-ik pont: raellyben Arad és Krassó Vármegyék a’Ruszka hegyi Bányász Társaságnak ügyét pártolják, ’s egyszer’smind a’ magyar nyelvnek a’vég helyeken leendő terjesztését, ügy a véghelyeknek a’ törvénytelen katonai Kormánytól leendő felmentését is eszközöltetni kívánják, minthogy a’ kívánat első 85* 315. ÜLÉS. 10. Aug.
